Berecz védte Czéh büntetőjét (Dunántúli Napló, 1990. szeptember 3.) |
1990. szeptember 1. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 3. forduló. 6.000 néző.
Vezette: Piller (Vágner, Nagy II. J.).
Góllövő: Czéh a 73. percben.
Kiállítva: Balogh I. a 42.
Sárga lap: Urbán a 22., Szöllősi a 42., Varga a 62. Schneider a 77. percben.
Szögletarány: 10:6 (7:1) a percben. PMSC javára.
PMSC: Bodnár - Kónya, Balog, Braun — Tomka, Megyeri, Bérczy, Czérna (Hüber, a 46. percben) — Lehota (Hánzs, a 73. percben), Czéh. Belansky. Edző: Garami József.
Bp. Volán: Berecz—Schneider, Szöllösi, Varga. Waszner - Szabó, Farkas, Dukon (Simon, a 81. percben) — Urbán, Balogh I., Kajdy (Harasztia, a 69. percben). Edző: Ebedli Ferenc.
Krónika:
13. perc: Urbán több eset után közelről alig lőtt mellé.
20. perc: Megyeri gólba tartó labdáját Schneider a gólvonalról úgy vágta ki, hogy a labda a jobb kapufáról vágódott az alapvonalon túlra.
27. perc: Urbán a pécsi kapu előtt, az alapvonalnál megrúgta Czérnát, ezért sárga lapot kapott.
42. perc: A játékvezető Szöllősinek előbb sárga lapot adott egy szabálytalan belépőjéért, majd a tömörülésben Balogh I.-t kiállította.
Pillér: — Balogh I. szándékosan a pécsi játékoshoz vágta kézzel a labdát, ezért küldtem le.
Balogh I.: — Én csak oda akartam adni neki, hogy elvégezhessék a szabadrúgást.
63. perc: Megyerit Schneider elsodorta a 16-oson belül. A játékvezető— túl szigorúan — 11-est ítélt. Ezt Varga kifogásolta, amiért sárga lappal bűnhődött. Czéh a kapu bal oldala felé rúgta a büntetőt, a félmagas lövést Berecz vetődve védte.
65. perc: Harasztia meglódult, a 16-os vonaláról lőtt, a labda Balogon megpattant, de a már jobbra elmozduló Bodnár visszavetődve szögletre tudott menteni.
73. perc: Varga felvágta Belanskyt 22 méterre a Volán kapujától. A megítélt szabadrúgást Czéh a jobb sarokba csavarta. 1-0
77. perc: Schneider belerúgott Belanskyba, amiért sárga lap járt.
86. perc: Kihagyott a pécsi védelem, Urbán került gólhelyzetbe. Bodnár azonban bravúros kivetődéssel tisztázott.
Két gólhelyzetet is kihagyott az első negyedórában a Volán, aztán sokáig szinte nem is rúgott kapura. Csak a védekezéssel törődött, miközben minden lehetőséget kihasznált arra, hogy húzza az időt. Nem titkoltan kapott gól nélkül szeretett volna elköszönni Pécsről.
Amikor emberhátrányba kerültek a vendégek, eleinte alig lépték át a felezővonalat, beszorultak. A PMSC mégsem tudta ezt kihasználni, mert a támadásaikönnyen kiismerhetőek voltak, a kapura nem jelentettek veszélyt. Távolról meg sem próbáltak lőni a piros-feketék, a gólvonalig akarták terelni a labdát. Ráadásul az ajándékba kapott 11-est is kihagyták.
Harasztia beállásával „gólszagúbbak” lettek a Volán-támadások, ám nem bírtak a közlekedésiek a pécsi kapussal. Bodnár háromszor is bravúros védéssel mentette meg csapatát a góltól. Nagy nehezen nyert a PMSC, pedig több mint egy félidőn át emberelőnyben játszott. Nem tetszett a pécsieknek a Volán játékot széttördelő, rengeteg szabálytalansággal járó stílusa.
A PMSC végeredményben szerencsés győzelmet aratott, mert a Volánnak még a lefújás előtti pillanatokban is volt egyenlítési lehetősége. Végig paprikás volt a hangulat a játéktéren ésa lelátón egyaránt. Ezt fokozta Pillér játékvezető néhány — finoman fogalmazva — érdekes ítélete. (Nemzeti Sport, 1990. szeptember 2.)
Ugyancsak meglepődtek azok, akik arra tippeltek a találkozó előtt, hogy sima mérkőzése lesz a PMSC-nek. A meglepetést pedig az okozta, hogy a vendégek az előző két vereségük ellenére hatalmas lendülettel vetették magukat a küzdelembe, s ha egy kicsit is jobban összpontosítanak, bizony megszerezhették volna első NB l-es góljukat. Negyedóra elteltével kiosztották egymás közt a szerepeket a pécsiek, igy sikerült a saját vitorlájukba fogni a szelet, s ettől egyszeriben látványossá, változatossá vált a játék.
Fél óra elteltével mind keményebbé váltak a Volánosok, s mivel a kiérdemelt négy sárga lapjuk mellé egy kiállítással járó pirosat is begyűjtötték, hadrendet kellett változtatniuk. A pécsiek jól használták ki ember-fölényüket, csakhogy a kialakított helyzetekkel, benne egy 11-essel sem voltak képesek élni. Végül is a támadósor legjobbja Belonsky juttatta „gólhelyzetbe" a büntetőt hibázó Czéht, aki mesterien emelt a nagyszerűen védő, ám ezúttal a hosszú sarkot árván hagyó Berecz hálójába. Az utolsó 10 percre fellángolt a Volán, ám ekkor Bodnár korrigálta az egyre többet „kihagyó" védők hibáit.
A mérkőzés hőse ezúttal a pécsi kapus. Bodnár volt, akit hosszú „üzemszünetek” közbeiktatásával alaposan próbára tettek társai. A védelemben a támadásokat is segitö Balog, a középpályán, a fáradhatatlanul küzdő és építő Megyeri, mig a csatársorban a nagyszerű labdákat osztó Czéh mellett az igyekvő Belansky játszott jól. A vendégeknél Berecz kapus mellett Schneider, Farkas és Urbán nőtt társai fölé. (Dunántúli NApló, 1990. szeptember 2.)
Bodnár László: — A mérkőzés előtt tudtam, hogy nehéz dolgunk lesz. Szervezetten védekező csapat ellen még meg kell tanulnunk játszani.
Berecz Gábor: — Nem volt tizenegyes! S mivel jó súgóm volt, igazságos, hogy védeni tudtam.
Mestermérleg:
Garami József: — Az első tíz perc kivételével biztosan tartottuk kézben a mérkőzést, örülök, hogy a második félidőben a tíz főre olvadt Volán ellen nyugodtan vezethettük támadásainkat szélen és középen. Több lehetőségünk volt, azonban azokat a tizenegyessel együtt kihasználatlanul hagytuk. A mérkőzés azért nem fulladt botrányba, mert a játékvezető szigorúan és következetesen ragaszkodott a szabályokhoz.
Ebedli Ferenc: — Az előző hetekben sokan voltunk, most kevesen ahhoz, hogy győzhessünk. „Sanszot” sem adtak a Volánnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése