1989. november 29. Mádi Bányász SE — Pécsi MSC 0-2 (0-0)

Mádi Bányász SE — Pécsi MSC 0-2 (0-0)

1989. november 29., Mád. Magyar Kupa nyolcaddöntő, első mérkőzés. 2.000 néző.

Vezette: Puhl (Mester, Márta).

Gólszerző: Vén a 65., Bérczy a 85. percben. 

Sárga lap: Márton a 35., Nagy T. az 55., Hauberger a 60. percben. 

Szögletarány: 5:2 (3:2) a Pécsi MSC javára.

Mád: Kiss - Szoták, Matisz, Tóth J., Fodor — Baghy, Oláh, Laczkó (Tirk, az 58. percben), Hauberger - Csényi, Szabó. Edző: Fekete László.

PMSC: Kovácsevics - Kónya, Márton, Bódog, Czérna — Megyeri, Túri, Bérczy - Nagy T. (Vén, az 55. percben), Czéh, Lovász. Edző: Garami József.

 

Krónika:

A 2. percben Szabó legurított szabadrúgását Fodor jobb külsővel csavarta kapura. Kovácsevics jó érzékkel szögletre tornászta a labdát. 

A 12. percben Fodor nem tudott felszabadítani, Nagy T. rácsapott a labdára, 11 méterről kinézte magának a jobb sarkot, a kifutó Kiss azonban lábbal menteni tudott. 

A pécsiek előtt a 30. percben adódott a második gólszerzési lehetőség. Kónya, majd Megyeri volt a labda útja, utóbbi a kapu elé gurított, a kivetődő Kiss előre tenyerelte a labdát, végül felszabadítottak a védők. 

A 32. percben Márton vágta fel Haubergert, Puhl sárga lappal „jutalmazta”. 

SZÜNET UTÁN Lovász fejese okozott zavart, a védők csak üggyel-bajjal mentettek. 

Az 55. percben Nagy T. reklamált, ezért„besárgult”. Erősített a vendégcsapat, percekig a mádiák térfelén pattogott a labda. Aztán Szabó 20 méterről célozta meg a kaput, a labda centiméterekkel kerülte el a jobb sarkot. 

A 60.percben Hauberger lesen kapta a labdát, a kitűnően bíráskodó Puhl sípolt, a mádi játékos reklamált, és „magánszámát” a játékvezető sárga lappal díjazta. 

Vén Csaba

A 65. percben szerezte meg a vezetést a vendégcsapat. Túri átadását a fedezetlenül maradt Vén kapta a 16-oson belül, néhány lépést tett, majd ballal a kapu bal oldalába nyeste a labdát. 0-1 

A 77. percben Márton nagy erejű lövése után Kiss a bal kapufára öklözte a labdát, amely onnan a mezőnybe pattant. 

A 85. percben bebiztosította győzelmét a PMSC. Túri távoli bombáját Kiss kiejtette, Bérczy ott termett, és a kapu jobb oldalába vágta alabdát. 0-2 

„Fuballmentes” volt az első félidő jelentős része A két 16-os között pattogott a labda, folyamatos összjáték nem alakult ki, a csapatok elsősorban a védőmunkára ügyeltek. Sok volt a pontatlan átadás, a labdakezelési hiba. A mádiak nem tudtak kibontakozni, kapura alig jelentettek veszélyt. A pécsieksem „törték” magukat túlságosan, a biztonságos védekezést szem előtt tartva, erejükből csupán néhány lendületes akcióra futotta. 

A második 45 perc a vendégcsapaté volt. Kidomborodott nagyobb tudása, jelentős erőnléti fölénye. A hazaiak ekkor teljesen alárendelt szerepet játszottak, ritkán lépték át a felezővonalat. 

Jó: Oláh, Matisz, ill. Márton, Megyeri, Bérczy (Népsport, 1989. nov. 30.)

Mestermérleg:

Fekete László: — A pécsiek sikere megérdemelt. Mi hetven percig bírtuk erővel, aztán kidomborodott az NB I-es együttes erőnléti és technikai fölénye. Gratulálok a pécsieknek, és további sikereket hívánok nekik. 

Garami József: — Csapatom nehezen alkalmazkodott a csúszós, nehéz tálaihoz. Csak a második félidőre lendültünk játékba, komoly fölényt hámoztunk ki, és ekkor jöttek is góljaink. 

1989. november 25. Pécsi MSC - Váci Izzó MTE 3-0 (2-0)

Pécsi MSC - Váci Izzó MTE 3-0 (2-0)

Turi gólja (fotó: Dunántúli Napló, 1989. nov. 26.)

1989. november 25. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 16. forduló. 9.000 néző.

Vezette: Nagy II J. (Lázin, Drigán). 

Gólszerző: Túri a 9., Lehota a 28., Lehota a 67. percben. 

Sárga lap: Lehota az 57., Talapa az 57. percben. 

Szögletarány: 7:6 (3:1) a PMSC javára. 

PMSC: Bodnár (Kovácsevics, 86.) - Bérczy, Márton, Bódog - Kónya, Megyeri, Túri, Czéh (Nagy Tamás, 71.), Czérna — Lovász, Lehota. Edző: Garami József.

 

Váci Izzó: Koszta - Nagy Tibor, Talapa, Balog, Csima — Zombori, Víg (Csikós, 78.), Fekete, Gyimesi — Oroszki, Répási (Kerekes, a szünetben). Edző: Csank János.

A kezdőrúgást Nagy Feró, a Beatrice együttes vezetője végezte el. Utána Kállai Lipót, volt pécsi edző, Csordás János, egykori PMSC-törzsszurkoló és Hámori László volt FIFA-játékvezető elhunyta miatt gyászszünetet tartottak.

Talapa csúnya belépője (Czérnát vágta fel hátulról) volt az első, beszédtémára okot adó esemény. Főleg azok után, hogy Nagy II. nem adott érte sárga lapot... Aztán a 9. percben már gólról is lehetett értekezni. Lehota cselezgetett a 16-oson belül. Lövéshez nem jutott. Viszont róla a kapu irányába pattant a labda, amit avédők között Túri becsúszva, hat méterről a bal alsó sarokba kotort. 1-0 

A 20. percben egyenlítési alkalmat szalasztott el a Vác. Oroszki a jobb szélen fejjel kiugratta Zomborit, aki majdnem az alapvonalig jutott el, azután beadás helyett éles szögből lőtt, de a bal kapufa külső lapját találta el. Az ellentámadásnál Czéh előbb fejjel, majd lábbal kísérletezett, közeli próbálkozásait Koszta mindkétszer bravúrral védte. 

A 24. percben egy legurított 17 méteres szabadrúgásból a jobb kapufát találta el. A visszapattanó labda Talapa mögé jött, nem érhette el. 

Négy perccel később növelte előnyét a PMSC. Márton előretörésével indult az akció, utána a pécsiek körbejáratták a labdát a 16-os vonalán, végül Czéh szöktette Lehotát, aki a bal oldalról, az ötös sarkáról a kivetődő Koszta felett a kapuközepébe emelt. 2-0 

Lehota: két gól

SZÜNET UTÁN rögtön Nagy Tibor húszméteres lövését tenyerelte szögletre Bodnár. Később Gyimesi bombázott Nagy T. beadása után ugyancsak messziről fölé. Az 54. percben Túri meglódult, még visszaráncigálni sem tudták, a 16-oson belülre érve lőtt, de Koszta szögletre tudott menteni. 

Az 57. percben Lehota és Talapa kapott közösen sárga lapot, mert összekülönböztek. 

A 67. percben jobb oldali szöglet után Lehota az ötös túlsó sarkánálaz alapvonal felé indult. Aztán hirtelen visszafelé cselezett és éles szögből hét méterről a rövid sarokba zúdította a labdát. 3-0

A nyugat-berlini székhelyű Pro Football SportManagement menedzseriroda két képviselője pécsi játékosokat figyelt, NSZK-béli csapatok megbízásából a lelátón. Úgy hírlik, Lehota neve is szerepelt a noteszükben. Akárbenne volt, akár nem, Lehota most felhívta magára a menedzserek figyelmét. Rúgott két gólt, benne volt a harmadikban is,egyszerűen nem lehetetttartani. 

A 73. percben Megyeri, aztán Lehota beadását csípte el Koszta, mindkétszer formás hazai támadás végén. Nagy Tamás átadását Megyeri alig lőtte mellé. Czérna veszélyeztetett 17 méterről, Kosztát azonban nem érte váratlanul a lövés. 

Védekező taktikát választott az elején a Vác, ebből sejteni lehetett, hogy nem sok keresnivalója lesz Pécsett. Így is történt, mert bár rúgott két kapufát, de még ezzel együtt sem volt esélye a pontszerzésre. A PMSC már az első félidőben több gólt lőhetett volna, annyira veszélyesek voltak az akciói. Különösen Lehota kamatoztatta jól gyorsaságát. Hiába játszott két ékkel a Vác, ellentámadást alig vezetett. Répási addig nem is találkozott a labdával, Oroszki pedig nem bírt a túlerővel. 

Szünet után visszaesett a PMSCm felhozta az addig meglehetősen passzív vendégeket. Ekkor a pécsiek a védekező tudományukat is bemutathatták. Utólag kiderült, ez csak altatás volt, mert egyszer megint megvillantak, s ezzel elvették a váciak kedvét a további reménykedéstől, sőt 3-0 után már a közönségnek is játszott a hazai együttes. 

A váciak dicséretére legyen mondva, hogy bár nem futballoztak jól de legalább lelkesen játszottak, vesztett állásban sem adták fel, emiatt végig élvezetes, jó iramú volt a mérkőzés. Emlékezetessé és a közepesnél jobbá a találkozót a PMSC tette, lendületes, gólerős játékával. Méltán ünnepelte a publikum a lefújás után a piros-fekete futballistákat. Lehotát, a mezőny kimagaslóan legjobb labdarúgóját például a fiatal szurkolók többször is a levegőbe repítették örömükben. De kijárt a látványos dicséret a többieknek is. 

Zúgott a szép volt, fiúk!

Régen látott ünneplésben részesítette a közönség a lefújás után a PMSC-t. Ez ki is járt a pécsi játékosoknak, akik parádés idényzárót produkáltak, ezzel egyértelmű közönségsikert arattak. Ügy verték meg a Vácot, hogy az ellenfélnek a rúgott két kapufája ellenére sem volt fikarcnyi esélye a pontszerzésre. Hamar eldőlt a három pont sorsa, amikor 28 perc alatt kétgólos vezetéshez jutott a hazai együttes. Ugyan a második félidő elején egy kicsit szóhoz juttatta a Vácot is, de aztán egyszer megint meglódult és a harmadik gól belövésével formasággá tette a folytatást. 

Az ilyen győzelemre szokták azt mondani, hogy minden csapatrészében jobb volt az a gárda, amelyik nyert. Ez a szombati 90 percre is áll, a PMSC magasan a Vác fölé nőtt. Sokat mond, hogy a vendégek egyik legjobbja a három kapott gól ellenére Koszta kapus volt. 

Jól járt az a 9000 szurkoló, aki kilátogatott Újmecsekaljára, mert végig élvezetes, jó iramú, eseményekben gazdag találkozót láthatott. A pécsiek NB l-es idényzárója kitünően sikerült, végül is feltették a koronát az idei jó szereplésükre. 

A PMSC-ben Bodnárnak sok dolga nem volt, de látszott rajta: a formája továbbra is megbízható. Az emberfogó játékosok közül Bérczy sokat vállalt, Bódogot viszont Oroszki többször megelőzte. Megyeri, Túri és Czérna adta meg a fazont a csapatnak a középpályán mutatott jó játékával; rengeteg támadást vezettek, kapura is veszélyesek volta. Elöl Lehota higanymozgású volt, a váciak képtelenek voltak lefogni. Egyértelműen ő a mezőny legjobbja. Bár ezúttal is voltak halványabban játszók a PMSC-ben, ők is megtették a magukét. Éppen ezért az egész csapat dicséretet érdemel, mert ilyen 90 percben részesítette a végén nagyon hálás közönségét. 

A Vác legjobbjai Koszta kapus, Csima, Vig és Gyimesi voltak. (Dunántúli Napló, 1989. nov. 26.)

Mestermérleg:

Garami József: — Úgy gondolom, hogy a közönségnek volt igaza, amikor „Szép volt, fiúkkal búcsúztatta a csapatot. Ez vonatkozik az őszi tizenöt és a plusz egy mérkőzésre egyaránt. 

Csank János: — Nagyon jó csapattól kaptunk ki. Kár, hogy a gólok előtt hibákat követtünk el, így megkönynyítettük a kitűnő erőkből álló PMSC dolgát. A találkozó nagy részében méltó ellenfelei voltunk a hazaiaknak Végül is remek mérkőzés volt. 

1989. november 21. Sajóbábonyi Vegyész SE - Pécsi MSC 0-1 (0-0, 0-0, 0-1)

Sajóbábonyi Vegyész SE - Pécsi MSC 0-1 (0-0, 0-0, 0-1)

Nagy Tamás

1989. november 21. Sajóbábony, Magyar Kupa, a 16 közé jutásért. 2.500 néző.

Vezette: Piller (Nagy I.., Kiss B.).

Gólszerző: Nagy T. a 105. percben. 

Sárga lap: Nagy T. a 112. percben.

Sajóbábony: Hosszú — Szűcs, Kerekes, Hevesi — Petrovics, Dienes (Budai), Kobolák, Kapitány - Kovács, Palej (Siker), Baranyosi. Edző: Kapitány Béla.

 

PMSC: Bodnár (Kovácsevics) — Kónya, Bódog, Márton, Czérna - Megyeri, Bérczy, Vén - Nagy T., Csoboth (Knézics), Jelena. Edző: Garami József.

Nehéz győzelem Borsodban

A mérkőzés elején a támadásokat a mély talaj, a pécsi lövéseket pedig a hazai kapus hárította. 10 percen át bátran támadtak a hazaiak, a pécsiek csupán a 11. percben veszélyeztették a borsodi kaput, amikor Csoboth szánta rá magát lövésre, 25 méterről alig lőtt fölé. Egyre jobban belelendültek a pécsiek. A középpályán megszerzett labdákkal indították a csatárokat, aztán Kónya elcsúszása nagy lehetőséget teremtett a hazaiaknak, de szerencsére Mártonéknak sikerült tisztázni. 

A 25. percben Márton előretörésével próbálta feltörni a hazaiók tömör védőfalát, Nagy elé tálalt, aki 17 méterről csak centiméterekkel lőtt kapu fölé. Beszorultak a hazaiak, így nem volt más megoldás a pécsiek részére,iminthogy távolról átlőjék a 16-os előtt felvonult védőfalat. Előbb Bérczy szánta rá magát lövésre, a lövés a felső lécről pattant a mezőnybe.

 

Szünet után megpróbálta beszorítani a hazaiakat a Pécs, és majdnem ők bánták. Baranyosi húzott el egy lepattant labdával, a 16-os oldalvonaláról lőtt és az elcsúszó Bodnár mellett a hosszú sarokba tartó labda a kapufáról vágódott a háló fölé. 

Az 51. percben Vént buktatták 30 méterre a borsodiak kapujától, Márton azonban a sorfal között a kapu mellé kanyarította a labdát. Állandósult a pécsi fölény, de a finom megoldások sehogyan sem jöttek össze a jól tömörülő hazai védelem ellenében. Az utolsó percekben mindent megpróbáltak a pécsiek, többek között a 83. percben Bérczy szerzett egy labdát, jól ívelt kapu elé, de a pontosan érkező Csoboth az 5-ösről csúnyán fölé lőtt. 

Hosszabbítás: 

Négy szöglettel kezdtek a pécsiek, előbb Bérczy, majd Márton célozta meg távolról a kaput, célt azonban nem értek el, egészen a hosszabbítás utolsó percéig. Ekkor Márton 40 méterről ívelt szabadrúgást a túlsó oldalra, ahol Bérczy a kapu elé bólintott, és a jó ütemben érkező Nagy 5 méterről fejelt a hálóba (1-0). Küzdelmes, nehéz mérkőzésen jutott túl a következő fordulóba a tartalékos pécsi együttes. (Dunántúli Napló, 1989. nov. 22.)

Kissé mélytalajú játéktéren a pécsiek ragadták kezükbe a kezdeményezést. Mezőnyfölényt harcoltak ki, igazi gólszerzési lehetőségük azonban nem akadt. A hazaiak szervezetten és szívósan védekeztek, de ha lehetőségük adódott, azonnal felzárkóztak. A vendégek mindössze Bérczy zúgó kapufájával veszélyeztettek. A pécsiek vitatható körülmények között szerezték győztes góljukat. A hosszabbítás első tizenöt percét ugyanis a játékvezető két perccel „megtoldotta” — indokolatlanul. Ekkor Márton jobb oldali szabadrúgása került a kapu elé, és Nagy T. közelről a hálóba talált. A Sajóbábony minden dicséretet megérdemel hősies helytállásáért. (Nemzeti Sport, 1989. nov. 22.)

Mestermérleg:

Kapitány Béla: - Csapatom megérdemli a dicséretet, sokáig jól tartottuk magunkat az NB I-es ellenféllel szemben.

Garami József: - Csak a továbbjutásnak tudok örülni.

1989. november 18. Szombathelyi Haladás VSE - Pécsi MSC 1-2 (1-1)

Szombathelyi Haladás VSE - Pécsi MSC 1-2 (1-1)

Lehota és Lovász
(fotó: Dunántúli Napló)

1989. november 18. Szombathely, NB I., 15. forduló. 8.000 néző.

Vezette: Szabó J. (Vágner,Stormer).

Gólszerző: Illés a 29., Lovász a 34., Lehota az 55. percben. 

Sárga lap: Czéh a 30., Lovász a 63., Marton a 70., Túri a 71., Csertői a 90. percben. 

Kiállítva: Lehota a 85. percben. 

Szögletarány: 2:1 (1:1) a Haladás javára.

PMSC: Bodnár —Bódog, Márton, Bérczy - Csoboth, Megyeri, Túri, Czéh, Czérna — Lovász, Lehota. Edző: Garami József. 

Haladás: Derdák — Hegyi (Neudl, az 59. percben), Mikos, Görög — Marton, Elekes, Illés, 'Bognár (Jávorka, a 80. percben), Tóth — Csertői, Schäffer. Edző: Gunyhó 'Ferenc.

1977-ben készült az elsőterv a Rohonci úti pályavilágítására, de kiderült,hogy a rácsos oszlopoknnem illenek a Derkovits városrészbe, így pár év múlva újabb beruházási program készült. A Rába-stadion mintájára adaptálták Szombathelyre az ott látott kecses oszlopokat.

Az első komoly esemény a 13. percben történt, amikor Elekes húszméteres szabadrúgását Bodnár a levegőben úszva húzta le a támadók elől. Közvetlenül utána Lovász viharzott el a jobb oldalon, de beadása pontatlan volt. 

Nagy taktikai csata folyt a pályán. Mindkét csapat óriási erőket vonultatott fel a középpályán. Öt-öt játékos birkózott apálya közepén. Miután mind a két csapat erénye a kontrajáték, az a furcsa helyzet állott elő, hogy egyik társaság sem mert kitámadni. Ezért nem alakulhatott ki veszélyeshelyzet a kapuk előtt. Türelemjáték volt ez, mindenki azon szurkolt, hogyki hibázik először. A 26. percben Czérna beadását Czéh előrevetődve fejelte a kapura, Derdák azonban a helyén volt. Ez volt az első igazi helyzet a mérkőzésen. 

A 29. percben vezetést szerzett a Haladás. A Pécs térfelének közepéről Tóth remekül emelt a középcsatár helyéről kiugró Illés elé. A középpályás felnézett és látta, hogy Bodnár kiindult a kapujából, ezért a kapus fölött látványosan, 14 méterről a léc alá emelt. 1-0 

A hazaiak vezető gólja után Czéh buktatta Kerekest, előis került az első sárga lap. 

Rákapcsoltak a pécsiek. A 34. percben Túri bal oldali szögletét hat méterről az elmélázó hazai védők között a kapu jobb oldalába fejelte Lovász. 1-1

Hiba eredményezte az egyenlítő gólt is. A pécsiek találata Bognár lelkéns záradt. A szombathelyiek válogatott játékosa a gól előt tis többször hibázott, nagyképűen akart játszan iés a szögletből beívelt labdánál elkövette azt a nagy hibát, hogy egyszerűen nem ugrott fel fejelni. Érdemes lenne Bognárnak elgondolkodni, hogy a beképzeltség helyett egy válogatott játékosnak inkább a játékkal kellene törődnie. A félidő hátralévő részében egyik kapu sem forgott komoly veszélyben. 

SZÜNET UTÁN alig telt el másfél perc, Marton szerzett meg egy labdát a jobb oldalon, jól adott Illéshez, aki a jobbösszekötő helyéről 14 méterről megnézte magának a bal sarkot, de lövése mellészállt. Nagy helyzet volt! Az 55. percben Márton hosszan indította Lehotát, Hegyi kétszer is megszerezhette volna a labdát, ám durva hibája miatt a csatár elhúzott mellette, eltolta a labdát a kifutó kapus mellettis, és hat méterről a kapuközepébe gurított. 1-2 

Az ellentámadásnál Csertői 18 méteres lövését Bodnár remek vetődéssel hárította. 

A 63. percben Lovász sípszó után rövid időn belül másodszor rúgta el a labdát, ezért jogosan kapott sárga lapos figyelmeztetést. Így járt hamarosan Marton is, aki a 70. percben megrúgta a pécsi Mártont, és ezért is jogos volt a sárga lap. 

És még mindig nincsvége a „besárgulásnak". Elekes lódult meg, Túri viszont lerántotta. Most is villant a lap.A szabadrúgást Elekes végezte el, és a jobb felső sarok felé csavarodott labdáját Bodnár fölé tenyerelte. 

Két percre rá Schaffer az ötösön jól vette le a labdát, Czérna azonban teljesen tisztán, látványosan szerelte a gólhelyzetben lévő csatárt. A másik kapunál Túri kétszer is főszereplő volt. Előbb beívelését Derdák a kapufa segítségével ütötte ki, majd nem sokkal utána a középpályás egy csellel többet csinált a kelleténél és ezzel sújtotta csapatát.

A 80. percben Gunyhó Ferenc, a Haladás edzője lecserélte Bognárt. A gyengén játszó válogatott játékos a kispad felé közeledve, nem éppen ildomos dolgokat mutogatott a nézőknek. Jogos volt tehát az előző megjegyzésünk is, és érdemes lesz Bognárnak elgondolkozni, hogyan kell viselkednie egy válogatottnak!) 

A 85. percben Lehota Elekes után rúgott, ezért a játékvezető leküldte a csatárt. A rendes játékidő utolsópercében Csertői reklamált egy nyilvánvaló szabálytalanság után. ő is sárga lapot kapott.

Elrontották a vendégekaz ünnepnapot Szombathelyen. A pazarul kivilágított, villanyfényes pályán a hazai szurkolók csak a nappali világosságnak örülhettek, mert csapatuk adósmaradt ezen a napon jó játékkal. Főleg azon bosszankodott a nézősereg, hogy sorozatban ez volt a Haladás negyedik veresége. Pedig nem úgy indulta játék. A nagy taktikai csatában a zöld-fehérek valalamivel többet kezdeményeztek, és a vezetést is megszerezték. Mindenki azt hitte, hogy a gól szárnyakat ad a szombathelyi együttesnek, és nagy taktikai csatában elég lesz talán ez az egyetlen gól. Nem így történt, merta pécsiek meglepő módon a bekapott gól után nagyobb sebességre kapcsoltak, és megmutatták, hogy nem véletlenül állnak a táblázat harmadik helyén. Szervezettebben, ügyesen, helyenként szellemesen is játszottak, és ami dicséretükre van még, jól alkalmazták a letámadásokat, agresszíven futballoztak. Nem ismertek elveszett labdát, lelkesen küzdöttek, egyszóval játékukkal a hazaiak fölé kerekedtek. A Haladás játékosain meglátszott, hogy formán kívül vannak, kezdetleges hibákat vétettek, sokat ügyetlenkedtek, és még lelkesedésben sem tudták felvenni a versenyt ellenfelükkel. Különösen a válogatott Bognárt kell elmarasztalni, aki ahelyett, hogy vezéregyénisége lenne csapatának, inkább hátramozdítója volt, és ezt tetézte sportszerűtlen viselkedésével. (Népsport, 1989. nov. 19.)

A szombathelyiek csak a villanyfénynek örülhettek

A PMSC á szokásos idogonbli játékát nyújtva elaltatta a Haladást, 1-0 után még azt is elhitette vele, hogy nyerhet De hiába volt a szombathelyi vezetés, akkor sem volt rosszabb a piros-fekete csapat, hamar ki is egyenlített. A második félidőben a pécsi kontrák több gélt eredményezhettek volna, bár Lehota kiállítása után a hősies védekezés is kellett. A PMSC mindenféle szempontból rászolgált a három pontra, és továbbra is kitünően szerepel a bajnokságban. 

Hogy nem ment simán a PMSC győzelme, azt az is mutatja, hogy egy piros és öt sárga lapot mutatott fel a bíró, vagyis a küzdelem többször már túllépte a megengedett határokat. 

A PMSC-ben Bodnár biztos kezű volt. Megingás nélkül, sallangmentesen söorögetett Márton, Bódog is a szokásos megbízható teljesítményét nyújtotta. Czérna sem vétett hibát. Bérczyvel a máskor gólve- szélyes Csertői nem bírt, ez a pécsi fiú dicsérete. Megyeri és Túri sokat vállalt, mindig meg lehetett találni őket a labdával. Lovász és Lehota lendületes volt, mindkettő gólt szerzett, ez mindennél többet mond a játékukról. Az, hogy Lehota elveszítette fejét, teljesen feleslegesnek minősíthető, tettét semmi sem menti. A Haladás legjobbjai Illés és Elekes voltak. (Dunántúli Napló, 1989. nov. 19.)

Mestermérleg:

Gunyhó Ferenc: — Nem balszerencsések, hanem ügyetlenek és gyámoltalanok vagyunk — most már sorozatban. A masszív Pécs ellen legalább döntetlent érdemeltünk volna. 

Garami József: — Gratulálok mindazoknak, akik létrehozták Szombathelyen a pálya világítását. A pécsi labdarúgást szerető szurkolók már régen megérdemelnék, hogy a csapatuk ilyen körülmények között játsszon. 

1989. november 8. Pécsi MSC - MTK-VM 0-0

Pécsi MSC - MTK-VM 0-0

PMSC - MTK-VM
(fotó: Dunántúli Napló, 1989. nov. 9.)

1989. november 8. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 14. forduló. 8.000 néző.

Vezette: Németh (Roxin, Bogyó).

Sárga lap: Cservenkai a 15., Braun a 23., Vadász az 58., Huszak a 69., Kónya a 76. percben. Szögletarány: 9:4 (4:1) a PMSC javára.

PMSC: Bodnár — Kónya, Márton, Braun, Palaczky - Megyeri, Túri, Bérczy — Lovász, Czéh (Nagy T., a 71. percben), Lehota. Edző: Garami József.

MTK-VM: Zsiborás - Talapa, Hires, Lőrincz, Vadász - Horváth, Hannich (Hahn, a szünetben), Katzenbach, Huszák - Cservenkai (Pölöskei, a 64. percben), Balog. Edző: Verebes József.

(A PMSC öltözőfolyosóján Tüske Csaba technikai vezető minden bevezető nélkül kijelentette:„Már a Vasas-mérkőzés előtt megmondtam, ősszel már nem kapunk ki." 

Híres Gábor, az MTK-VM középhátvédje azt fejtegette, hogy ilyen csúszós pályán bármilyen eredmény születhet. Abban azért bízott, hogy nem kap ki az MTK-VM.) 

(fotó: Dunántúli Napló, 1989. nov. 9.)

Az erősen felázott pécsi pályán csak méricskélték egymást a csapatok az első percekben. Valamivel talán a vendégek voltak aktívabbak, de ez csak a mezőnyben jelentkezett. A 9. percben történt az első olyan jelenet, amikor a kapu felé ment a labda. Hannieh 20 m-ről célozta meg Bodnár kapuját, de lövése jó négy méterrel a jobb kapufa mellett hagyta el a játékteret. 

Zsiborásnak először a 11. percben kellett játékba avatkoznia, amikor Balog T. 4 m-es hazaadását fogta. Egy perccel később Túri 18 m-es lövése ment kapu mellé. 

A 15. percben előkerült a sárga lap is, Cservenkai kapta, mert a pécsi 16-osnál hátulról buktatta Mártont. Megyeri ugratta ki Túrit egy perccel később, de a labda kicsit hosszúra sikerült, így Zsiborás kifutva felszedte a labdát a pécsi játékos elől az ötösön. 

Szép hazai akciót láthattunk a 18. percben. Czéh hozta fel a labdát, majd balra Megyerihez adott, aki már bent járt az MTK-VM büntetőterületén, ám 14 -es lövését Zsiborás vetődve védte. 

A 20. percben Cservenkai húzott el a jobb oldalon, az alapvonal elől remekül ívelt a túloldalon érkező Katzenbachhoz, akinek 11 m-es fejese centimétereikkel ment a bal kapufa mellé. 

A 23. percben Braun kapott sárga lapot, mert amikor nem is volt ott a labda, lerántotta Katzenbachot 25m-re a kaputól. Húszak végezte el a szabadrúgást, de labdája magasan kapu fölé jutott. Két perccel később Túri bal oldali szöglete után Zsiborás röviden öklözött, Lovász középre fejelt, Bérczy robbant be, de nyolc méterről kapu mellé bólintott. 

A 27. percben Megyeri jobbról lőtte középre a labdát, és Lőrincz majdnem öngólt vétett, de szerencséjére a labda a kapu mellé került. (Németh Lajos játékvezető nagyvonalúan vezette az első félidőt. Mindenhol ott volt, ahol kellett és egyetlen egyszer sem „ette meg” a játékosok műeséseit. Pedig a csúszóstalaj adta az alkalmakat és a játékosok éltek is vele.) 

A 44. percben Talapa azt hitte, hogy a labda már elhagyta az alapvonalat és el akarta végezni a bedobást. A játékvezető sípolt és szabadrúgást ítélt a PMSC javára. Túri ívelt az MTK-VM kapuja elé és Márton hat méterről éppen csak fölé fejelt. 

Czéh és Hahn csatája
(fotó: Dunántúli Napló, 1989. nov. 9.)

SZÜNET UTÁN az 58. percben Vadász kapott sárga lapot, mert visszarántotta a jobb oldalon meginduló Lovászt. 

A 62. percben Megyeri jobbra Lovászhoz adott, a pécsi csatár már belül járt az MTK 16-osán, de 12 m-es lövése fölé szállt. Beszorult az MTK-VM ezekben a percekben, de a kék-fehér védők egyelőre sikerrel állták a pécsi rohamokat. 

A 68. percben egy hosszan előrevágott labdára Talapa és Lehota rajtolt. Az MTK-VM játékosa rosszul találta el a labdát, így Lehotáé lehetett, aki ahelyett, hogy kapura húzott volna, megtorpant, így a visszafutó Hahn szerelte. Huszák iratkozott fel a sárga laposok táborába a 69. percben, mert egyszerre két pécsi játékost vitt „padlóra”. 

Túri gyenge lövését könnyedén védte Zsiborás a 75. percben, majd egy percre rá Kónya leterítette Katzenbachot a 16-os bal oldali sarkánál és megérdemelten kapott sárga kártyát. (Egy percre sem lankadt a két csapat küzdőkedve. Minden labdáért a végsőkig harcoltak a játékosok, de a kapu előtt mindkét oldalon az utolsó pillanatban hibáztak.) 

Nagy lehetőséget hagyott ki a PMSC a 78. percben. A csereként beállt Nagy kitűnő labdával indította a bal oldalon felfutó Palaczkyt. A pécsi védő egyből középre adott, a labda Túri elé került, akinek 12 m-es bombáját Zsiborás remek reflexszel ütötte ki. 

A 83. percben Lehota a saját 16-osánál lerántotta Lőrinczet, Németh játékvezető most eltekintett a sárga kártyától. Három perccel később Balog T. fejelt 10 m-ről Katzenbach bal oldali beadása után, de Bodnár biztosan védett. A mérkőzés utolsó percében Nagy iramodhatott volna az MTKVM kapuja felé, ám Roxin partjelző tévesen megállította a pécsi játékost.

Két nagyszerűen felkészült együttes remek küzdelmét láthattuk a pécsi pályán. Nehezítette a dolgukat, hogy a pályát tócsák tarkították, amelyek zavarták a folyamatos ,játték kialakulását. Az első negyedórában mindkét együttes a másikra várt, hogy az kezdeményezzen. Ebben az időszakban csupán a mezőnyben birkóztak egymással a játékosok, a kapusoknak szinte nem is kellett közbeavatkozni. Valamivel a vendégek tértek előbb magukhoz és megpróbálták a pálya két szélére összpontosítani a támadásaikat, mert ott kevésbé volt vizes a talaj. Persze ezek az akciók nem okoztak különösebb gondot a pécsi védelemnek. A hazaiak a félidő vége előtt ragadták magukhoz az irányítást, de veszélyes helyzetet nem tudtak kialakítani, mert az MTK-VM játékosai rendkívül fegyelmezetten és határozottan mindig szereltek. 

Szünet után tovább tartott a nagy birkózás. A pécsiek egy sebességi fokozattal még feljebb kapcsoltak, és beszorították a vendégegyüttest. Az MTK-sok hősiesen védték kapujukat és időnként kontratámadásokra is vállalkoztak. A mérkőzés egyetlen igazán nagy gólhelyzete, Túri előtt adódott a 78. percben, de Zsiborás nagy bravúrral hárított. Ezután egészen a mérkőzés végéig maradt az ember-ember elleni küzdelem, de a kapuk már nem kerültek veszélybe. A mérkőzésről összességében elmondhatjuk, annak ellenére, hogy nem született gól, érdekes, izgalmas összecsapás volt. Végeredményben a döntetlen igazságos eredmény. (Népsport, 1989. nov. 10.)

Kibekkelte a meccset az MTK-VM

„Kibekkelte" a meccset az MTK-VM, Olasz csapatokat megszégyenítő módon húzta ki a döntetlent. A betonvédekezést egy percre sem adta fel, inkább nem is próbált támadást vezetni. Jellemző: Bodnárnak, a pécsiek kapusának nem akadt védenivalója, megúszta száraz mezzel. 

Garami és Verebes
(fotó: Dunántúli Napló, 1989. nov. 10.)

A vizes, sáros talaj már eleve birkózásra ítélte a csapatokat. Küzdelem volt, játék már Jcevésbé. Végig a PMSC „nyomott', de igazi helyzete csak egy volt, amikor Túri lövését Zsiborás bravúrral kiütötte. Érdekesség: bármenynyire is sok dolga volt Zsiborásnak, jobbára csak beíveléseket, szögleteket kellett lehúznia, próbára csak egyszer tették a piros-feketék. Az már az első pillanatban kiderült: amelyik együttes egy gólt tud összehozni, az nyer. 

S mert ilyen csapat tegnap délután nem volt, maradt a 0-0-ás döntetlen. (Dunántúli Napló, 1989. nov. 10.)

Mestermérleg:

Garami József: — Végig izgalmas küzdelem folyt a pályán, amelyen csapatunknak a kemény ellenfelén kívül a talajjal is meg kellett birkózniuk. Ez egy tipikusan olyan találkozó volt, ahol egy góllal is nyerni lehetett volna. 

Verebes József: — Abszolút igazságos eredmény született. Két nagyon jól felkészített együttes óriási taktikai csatát vívott, de egyik sem tudott győzni. 

1989. november 4. Vasas SC - Pécsi MSC 0-1 (0-1)

Vasas SC - Pécsi MSC 0-1 (0-1)

Népsport másnapi címlapkivágása

1989. november 4. Budapest, Fáy utca. NB I., 13. forduló. 4.000 néző.

Vezette: Puhl (Molnár, Varga J).

Gólszerző: Bódog a 40. percben. 

Sárga lap: Bódog a 11., Teodoru a 70. percben. 

Szögletarány: 5:4 (4:2) a PMSC javára.

Bódog Tamás

 PMSC: Bodnár — Kónya, Márton, Bódog, Palaczky (Czérna, a 90. percben) — Megyeri, Túri, Bérczy — Lovász, Czéh (Nagy T., a 78. percben), Lehota. Edző: Garami József. 

Vasas: Andrusch — Pecha, Zentai, Kecskés, Gubucz — Geress, Schmidt, (Zilahi, az 57. percben), Galaschek — Zircher (Nyúl, a szünetben), Zvara, Teodoru. Edző: Mészöly Kálmán.

(Nyilatkozatcsokrot gyűjtöttünk a mérkőzés előtt.

Bicskei Bertalan szövetségi kapitány: érdekes mérkőzésnek ígérkezik. A Vasasnak erőteljesen támadnia kell, hogy nyerjen, ez pedig a Pécsnek kedvez, mert nagyon ért a kontrákhoz. 

Garami József, a PMSC edzője így fogalmazott: Lendületes fiatal csapatunk jó a győzelemre a Fáy utcában is. 

Mészöly Kálmán, a Vasas szakvezetője szerint: Nagyon jó a Pécs, mi eléggé tartalékosak vagyunk, ettől függetlenül bízom a sikerben. 

A mérkőzés egyperces megemlékezéssel kezdődött, a napokban hunyt el Pálos József, a Vasas egykori játékosa, majd a serdülök lelkes nevelője.)

Andrusch szedi le a labdát Lehota elől
(Dunántúli Napló, 1989. nov. 5.)

A 8. perc hozta az első izgalmat, pécsi támadás végén Túri lőtt kapura, a gólvonalon álló Lovász beletette lábát a labda útjába és az róla pattant a kapu jobb oldalába. A játékvezető jelezte, hogy lesnek látta a helyzetet, s szabadrúgást ítélt a Vasas javára a gólvonalról. 

A 12. perc hozta az első sárga lapot, ezt Bódog érdemelte ki, mert felvágta Schmidtet. Ebben a játékrészben mindkét oldalon inkább csak a szögletek jelentettek némi veszélyt a kapukra. A Pécs minden tekintetben veszélyesebb volt a hazaiaknál. 

A 40. perc hozta a gólt. Túri a jobb oldalon ívelte be szögletből a labdát, Bódog 1 méterről nyugodtan fejelhetett a jobbalsó sarokba, a Vasas-védőkcsak nézték az egészet. 0-1 

A félidő hajrájában még Lovásznak volt egy veszélyes fejese, ám azt Andrusch lefülelte. 

Bodnár a kapuelőtér ura
(Népsport, 1989. nov. 5., címlapfotó)

SZÜNET UTÁN a Pécs kezdeményezett többet. 

Az 55. percben cserélt a Vasas. Mohammed Ziai iráni játékos lépett a pályára Schmidt helyett a Vasas színeiben, a szakállas vendégfutballista fél éve van már a Fáy utcában és most kapott először bizonyítási lehetőséget.  

A 64. percben történt ismét egy említésre méltó esemény. Túri átadásából Lehota úgy találta el 11 méterről, a jobb kapufa belső élét, hogya labda onnan kifelé perdült és a Vasas-védők felszabadítottak. Röviddel utána Zvara egy beívelt labdára együtt ugrott fel Bodnárral, és közben beletalpalt a vendégek kapusába a 11-es pont tájékán. Bodnárt ápolni kellett. Teodoru hívta felmagára a figyelmet a 70. percben, ekkor sárga lapot kapott, mert leterítette Palaczkyt. A Vasas erőlködött, a vendégek ellentámadásai veszélyesebbek voltak. 

A 83. percben Nagy előtt nyílott lehetőség, de Andrusch kitessékelte szögletre lövését. 

A 90. perc hozott még egy csattanót, mégpedig egyszöglet után Kecskés jóvoltából, a középpályás 10 méterről a jobb kapufát találtatelibe. 

Két derűlátó edzővel váltottunk szót a mérkőzés elején, s erről fentebb már írtunk. Garami nyerte meg a nyilatkozatcsatát, ami azt jelenti, hogy neki lett végül is igaza, és három ponttal gazdagodott a PMSC. 

A vendég együttes végig tervszerűbben, taktikusabban, gyorsabban és harcosabban játszott ellenfelénél. A Pécs három hátvédet tartott Bodnár előtt, az általában szélsőhátvédet játszó Kónyát és Palaczkyt is a középpályára vezényelte az edző, Czéh pedig amolyan hátravont középcsatárt játszott. A Pécs ezzel azt érte el, hogy kevés embert állomásoztattak hátul, többet a középpályán é sezzel átvette az első perctől a játék irányítását. 

A Vasasra nem lehet ráfogni, hogy nem akart, nem küzdött, ám ez a górcsős akarás nem sok eredményt hozott. Inkább a sok oldal-  és visszafelé adogatásban, a rengeteg hibában csúcsosodott ki. 

Elég hamar 1-0 lett az eredmény és a lelátón ülőknek az volt az érzésük, hogy bár csupán egyetlen góllal vezet a Pécs, ez a Vasas képtelen lesz az egyenlítésre, s így is volt. A piros-kékeknek zsinórban ez volt a harmadik vereségük és ez figyelmeztetés lehet és csupán némi felmentést adhat acsapatnak, hogy néhányan hiányoztak. (Népsport, 1989. november 5.)

Csak a gólkülönbség volt kérdéses

Nagy kedvvel játszott a PMSC és nem is maradt el az eredménye ennek. A Vasas csak az első pár percben volt méltó ellenfele a vendégcsapatnak, utána az történt a pályán, amit a PMSC akart. Hiába számítottak a hazaiak arra, hogy a Pécs szokásához híven átengedi a kezdeményezést, a piros-feketék ezúttal nem kontrára játszottak, inkább maguk vették kezükbe a játék irányítását. Az első félidőben szerzett gól megnyugtatta Megyeriéket, s a második játékrészben csak az volt a kérdés, hogy milyen arányban nyerik a találkozót. 

Bodnárnak túl sok dolga nem volt, de amikor kellett, helyén volt. A védelem stabilan állt a lábán, ebben a csapatrészben volt található a mérkőzés legjobbja, Bódog is. A fiatal fiú játéka (gólján kívül is) kellemes benyomást keltett. A középpályán szintén mindenki megtette a magáét, leginkább Megyeri játéka tetszett. A csatársorban Czéh még nem találta meg hetekkel ezelőtti önmagát, de játéka már bizakodásra ad okot. Lovász és Lehota rengeteget dolgozott, kár, hogy ezúttal gólra nem futotta erejükből. 

A Vasasból csupán Zentai és időnként Zvara játéka emelkedett az átlag fölé. (Dunántúli NApló, 1989. november 5.)

Mestermrérleg:

Mészöly Kálmán: — Erre a teljesítményre semmiféle magyarázat nincs! Ennyire lélektelen játékra tartalékos voltunk sem lehet mentség! 

Garami József: — A mérkőzés elején bizonytalanul kezdtünk, majd megnyugodott a csapat és több gólhelyzetet alakítottunk ki, melyből csak egyet sikerült értékesíteni. Így maradt izgalom a mérkőzés végére, de összességében úgy érzem, megérdemelten nyertünk.