1989. március 25., szombat

1989. március 25. Pécsi MSC - Zalaegerszegi TE 0-0 - tizenegyesekkel: 2-4

Pécsi MSC - Zalaegerszegi TE 0-0 - tizenegyesekkel: 2-4
Tömegjelenet a ZTE kapuja előtt
(Dunántúli Napló, 1989. márc. 26.)
1989. március 25. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 20. forduló. 12.000 néző.

Vezette: Bognár (Varga L., Nagy L.).
Sárga lap: Wittmann a 32., Túri az 54. percben. 
Szögletarány: 5:4 (2:2) a PMSC javára.

PMSC: Bodnár — Bérczy, Bódog, Márton, Braun — Megyeri (Czéh, a 86.. percben), Túri, Czérna — Nagy T. (Balogh, a szünetben), Lovász, Lehota. Edző: Garami József.

ZTE: Huszár — Molnár, Szabó, Csepregi, Rezi — Rózsa, Balog, Szalai, Wittmann — Kómán, Kovács. Edző: Rónai István.

Krónika:
Vérszegény pécsitámadások közepette a zalaegerszegi Kámán szerezhetett volna gólt, a 4. percben, Bodnáron átemelt labdáját azonban Márton az ötösön belülről kivágta. Sokáig semmi különleges nem történt a pályán. Egészen a 32. percig, amikor Wittmann kapott sárga lapot Lovász buktatásáért. SZÜNET UTÁN az 54. percben Túrit kellett sárga lappal figyelmeztetni, mert felvágta Kovács L.-t. Két perc múlva Csepregi emelt Kovács L. elé, aki nagy helyzetben 8 m-ről a kapu fölé ívelt. 
A 63. percben Rózsa indította a jobb szélen Kámánt, ő az alapvonaltól visszagurított, pontosan a gólvonalra berobbanó Kovács L. mögé. Ez már a harmadik óriási zalaegerszegi helyzet volt. (A PMSC tehetetlenségére jellemző volt, hogy a 64. percben ment a zalaegerszegi kapu felé az első „egészséges” lövés. Ezt Balogh eresztette meg 17 mről.) 
A 74. percben Balogh szögletét Lovász 3 m-ről fölé csúsztatta. Az ellentámadás végén Rózsa 12 m-es lövése alig kerülte el a kaput. 
11-esek: A PMSC-ben Balogh kezdett, be is talált a kapuba. A zalaegerszegi Balog labdáján Bodnár rajta volt, azonban nem ért oda. Lovász büntetőjét Huszár a kapu fölé ütötte, Wittmann viszont nem hibázott. A vendégek kapusa Czéh 11-esét is kifogta. A harmadik zalaegerszegi ítéletvégrehajtó Csepregi is jól célzott, akárcsak a PMSC-ből Márton. Az i-re a pontot Rózsa tette fel azzal, hogy a jobbra mozduló kapus mellett a kapu másik oldalába helyezett. 

★ ★ Rendkívül alacsony volta játék színvonala az elsőfélidőben. Egymás hibáiból éltek a csapatok. A mérkőzés nem érdemelte meg az NB I-es jelzőt. Le kellett volna cserélni mind a húsz mezőnyjátékost ahhoz, hogy a szünet után gyökeresen változzon a helyzet a zöld gyepen. Mivel a tömeges csere és ezzel együtt a javulás hiú ábránd volt, maradt a nézőbosszantó színvonal, s a kocogós iram. A ZTE mégcsak-csak mutatott valamit — helyzetekig is jutott —, a PMSCazonban semmit sem. Görcsös akarásukban sokat szabálytalankodtak a pécsiek, ezzel a zalaegerszegiek dolgát könnyítették meg. Lovász fejesén kívül nem akadt gólszerzési lehetősége a hazai csapatnak. 
Hallatlanul gyengén játszott a Pécs, s nem érdemelt volna győzelmet. A ZTE elérte célját, megúszta a 90 percet vereség nélkül. A 12 000 szurkoló csalódottan távozott, mert semmi olyat nem látott, amiért érdemes volt kilátogatni. Ennél jobb találkozókat látni az alacsonyabb osztályokban is. Ráadásul olcsóbban ... (Népsport, 1989. márc. 26.)

A PMSC-nek ártott a melegfront
Régi ismerősökként köszöntötte tegnap délután a napfényben fürdő, szépszámú közönség előtt egymást a pécsi és a zalaegerszegi csapat. Törhette is fejét mindkét mester: ugyan mivel lesz képes meglepni kollégáját ezen a találkozón, hiszen elmondhatták: mindenki ismer mindenkit. Nos, hiába játszott az előző hetekben mérkőzésről mérkőzésre jobban a piros-fekete együttes, a zalaiak.kifogták vitorlájukból a szelet. Igaz, a pécsiek leszámítva a második félidőben Balogh szélső játékát, mindent bent, a jól tömörülő védőfalon át kívántak megjátszani, A zalaiak által megszerzett labdával pedig gyors, hosszú indításokkal játszották át Csepregiék a pálya középső harmadát, és teremtettek ezzel többször is nagy helyzetet a pécsi Bodnár kapuja előtt. A vendégek jobban átgondolt, szervezetteb játékukkal valósággal megbénították a csapatrészeiben is ezúttal mélyen tudása alatt játszó játékosokkal rendelkező hazaiakat.
A tizenegyeseknél a pécsi Balogh nem hibázott, csakhogy utána mind Lovász, mind Czéh labdáját megfogta Huszár, s mivel a zalaiak közül Balogh, Wittmann, Csepregi és Rózsa is gólt lőtt, Márton csak csökkentette a különbséget. A 11-es párbajt igy a zalaiak nyerték 4-2 arányban, s vele kapták a 2 pontot. 
A pécsi csapatban Bodnár tudását nem tették különösen próbára a vendégek. A hátvédsorban csupán Márton nyújtott elfogadható teljesítményt. A középpályán ezúttal Túri is „beleszürkült" társai közepes formájába. A csatársorban Lovászt tántoríthatatlan kezdeményezőkészsége dicséri, sajnálatosan még a szünet után beállt Balogh sem tudott számára megfelelő partner lenni. 
Rónai, a tüke pécsi ezúttal ellenfélként
A vendégek között Huszár kapust a két hárított 11-ese, mig a mezőnyjátékosok között Csepregi igazi karmesterjátéka, iBalog és Rózsa szervező munkája, mig a csatársorban a csak nagyon nehezen semlegesíthető játéka emelte társai fölé. (Dunántúli Napló, 1989. márc. 26.)

Mestermérleg:
Garami József: — A csapat nem tudta megismételni az előző hetekben nyújtott jó teljesítményét. Ezért meg kellett elégednünk a döntetlennel. Sajnos, a 11-esek rúgásában már ötödször maradtunk alul. 
Rónai István: — A helyzetek alapján rászolgáltunk a két pontra. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése