1989. február 15. Pécsi MSC - NK Osijek 1-5 (0-0)

Pécsi MSC - NK Osijek 1-5 (0-0)

Lehota próbálkozik
(fotó: Dunántúli Napló, 1989. febr. 16.)

1989. február 15. Pécs, Pécsújhegy, nemzetközi edzőmérkőzés. 300 néző.

Vezette: Vavika F.

Góllövők: Bérczy 55' illetve Radojevics 47', Serics 66', Suker 72', Pakasin 74', Vukcsevics 80'.

NK Osijek: Zsitnyak - Maricsics (Stajnbrakner), Jankovics, Pakasin, Milicsevics — Dzseko, Miskovics (Koncsalovics), Serics, Vukcsevics - Radojevics, Suker. 

PMSC: Bodnár - Kónya, Márton, Braun (Bódog), Palaczky - Megyeri, Máté (Csoboth), Bérczy, Vén, Túri, Lehota. Vezetőedző: Garami József.

Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés

Amennyire eseménytelen volt az első félidő, annyira felpörögtek a történések a szünet után. Igaz, ennek egyáltalán nem örültek a pécsi szurkolók, hiszen a tempót a jugoszlávok diktálták. 

A 47. percben Dzseko 17 m-es szabadrúgása kipattant Bodnárról, Radojevicsnek közelről pofonegyszerű dolga volt (1-0). 

Mintaszerű támadás végén, Palaczky beadását követően, Bérczy fejessel egyenlített az 55. percben (1-1). Eddig még lehetett reménykedni, utána azonban már nem. 

A 66. percben Bodnár maga elé tenyereit egy fejest, Serics pedig a kapu torkából lőtt gólt (2-1). Hat perc múlva Márton durva hibájából Suker rúgta a harmadikat (3-1). A 74. percben Pakasin már a negyediket szerezte (4-1), a kegyelemdöfést Vukcsevics adta meg a PMSC- nek, 10 perccel a lefújás előtt (5-1). 

Az ilyen vereségre szokták azt mondani, hogy kijózanitó. Remélhetőleg a piros-feketék is igy gondolják. Amit futball cimén ezen a délutánon műveltek, az gyengécske mutatvány volt. Nem volt olyan játékosa a pécsi csapatnak, aki közepesnél többet-jobbat nyújtott volna. A csatársor teljesen veszélytelen volt kapura, a védelem, Mártonnal az élen, hajmeresztő hibákat vétett, a középpályások pedig nem tudták tartani a labdát. Higgyük azt, amit a vezetők mondtak a vereség okaként: a jugoszláviai túra után fáradtak voltak a pécsi labdarúgók. Egy biztos: ilyen összeállításban és ilyen játékkal gondok lesznek tavasszal. 

A balsikerre az sem lehet mentség, hogy Bodnár három gólban benne volt. (Dunántúli Napló, 1989. febr. 16.)