 |
| Sipos János (pirosban) derekasan küzdött, gólt is szerzett (Nemzeti Sport, 2004. dec. 9.) |
Pécsi MFC - Ferencvárosi TC 1-3 (0-1)
2004. december 8. Pécs, PMFC-stadion. Magyar Kupa, 3. f. (8 közé jutásért). 4.000 néző.
Vezette: Megyebíró János (Szpisják, Medovarszki).
Gólszerző: Sípos 68. illetve Rósa D. 18., Rósa D. (11-esből) a 49., Penksa 78' Sárga lap: Horváth Gy. 49. Sípos 72. ill. Kapic 42., Leandro 69. percben. Szögletarány: 5:3 (3:1)
PMFC: Herbert - Bajúsz, Dienes, Szabados, Kulcsár (Montvai, 54.) - Berdó, Sipos, Pavicsevics, Lantos (Sztípánovics, 66.) - Horváth Gy. (Notheisz, 81.), Károlyi. Vezetőedző: Nagy Tamás.
Ferencváros: Szűcs - Vukmir (Balog, 90.), Lipcsei, Gyepes, Leandro - Zavadszky, Kapic, Rósa (Tőzsér, 86.), Penksa - Bajevszki, Sowun- mi (Szkukalek, 80.). Vezetőedző: László Csaba.
MECCSKRÓNIKA:
12. p.: Bajevszki tört kapura, Herbert jól futott ki a csatár elé, aki közelről a kapust találta el.
17. p.: Leandro ívelt előre a bal oldalról, Rósát teljesen magára hagyták a pécsi védők, a kopasz középpályás 7 méterről pontosan a jobb felső sarokba fejelt (0-1).
34. p. Horváth Gyula ugrott ki a ferencvárosi védők között, ám óriási helyzetben" gyámoltalan megoldást választott: jobb külsővel elgurította a labdát Szűcs, és a bal kapufa mellett.
50. p.: Egy jobb oldali vendégszöglet után Horváth Gyula kezezett a pécsi kapu torkában, s bár a csatár vehemensen mutogatta, hogy közben lökték, Megyebíró tizenegyest és sárga lapot adott. A büntetőből Rósa magabiztosan, félmagasan a kapu bal oldalába lőtt (0-2).
69. p.: Szabados ragyogóan passzolt a jól helyezkedő Síposhoz, aki mellel maga elé tette a labdát, majd 7 méterről, ballal a kapu közepébe vágta (1-2).
77. p.: Bajevszki kanyarítottajobbról középre a labdát, Herbert a gólvonalon ragadt, Penksa pedig 5 méterről a kapu jobb oldalába-fejelt (1-3).
A hazai szurkolók tűzijátékkal melegítettek, a klub vezetősége pedig pomponos lányokkal próbálta feldobni a Ferencváros vendégjátékát, ám utóbbira nem igazán voltak vevők a lelátón fagyoskodók, inkább csodálkozva figyelték a szokatlan látványt. Csapata frissességében bízott a találkozó előtt Nagy Tamás, a PMFC vezetőedzője, s a december esti hidegben a játékosoknak nem is lehetett más választásuk, mint hogy csipkedjék magukat, s izgalmas mérkőzéssel búcsúzzanak a szezontól. A piros-feketéknél az eddig észrevétlen Károlyi is lehetőséget kapott, s a Fraditól kölcsönzött támadó megpróbálta bizonyítani, hogy érdemes vele foglalkozni. Kérdés persze, hogy jelenlegi csapatát, vagy kölcsönadóját akarta-e elkápráztatni.
Jól játszott a PMFC az első félidőben annak ellenére is, hogy a szigorú Kapic már csírájában el akarta fojtani a támadásokat, s bár ez mindig nem sikerült a szlovénnek, Berdóék csak szögletekig jutottak. Nem úgy a másik oldal, amely az első adódó lehetőségét gólra váltotta, igaz, Rósa talán csókot is dobhatott volna az őt teljesen magára hagyó pécsi védelemnek.
Szünet után csak néhány percnek kellett eltelnie ahhoz, hogy úgy tűnjön, eldőlt a mérkőzés, a tizenegyesnél hiába követelték a labda mögé Szűcs Lajost, Rósa futott neki, s ezúttal is biztosan helyezett a hálóba. Kétgólos hátrányban Nagy Tamás rögtön változtatott, előbb Montvait, majd Sztipánovicsot is pályára küldte, hiszen már nem volt veszítenivalója a PMFC-nek. Közben a pécsi B-közép különös módon kívánta megédesíteni az eredmény miatt kicsit keserű találkozót, egy szabadrúgásnál jó adag kockacukrot szórva a ferencvárosi sorfalnak. Bár a címzett épp nem tartózkodott a környéken, mindenki értette, az édességgel Lipcsei Pétert kínálták meg.
A vége felé közeledve Sipos gólja még lelket öntött a hazaiakba, most lesz csak jó a mérkőzés, örültek többen is izgalmas húsz percben bízva, ám a Ferencváros gyors válasza újra észrevétette a pécsi szurkolókkal a kabát alá csúszó hideget. Rósa után ezúttal is egy apró játékos, Penksa fejelt gólt, s a PMFC éppen ezekért a kapitális védelmi figyelmetlenségekért szenvedett vereséget, s búcsúzott a Magyar Kupától. (DN., 2004. december 9.)
MESTERMÉRLEG:
Nagy Tamás: - A Ferencváros nemzetközi szinten is felvette a versenyt, mi pedig ma velük tettük ugyanezt. Csapatom nagyon akarta a sikert, ellenfelünk viszont szinte minden hibánkat könyörtelenül kihasználta.
László Csaba: - Egy hosszú menetelésnek értünk itthon a végére. A Basel elleni meccs után, amely miatt nagyon sokat kritizáltak minket, ez a győzelem úgy kellett, mint szomjazó embernek a víz.
