1990. szeptember 30., vasárnap

1990. szeptember 29. Pécsi MSC - Újpesti Dózsa SC 1-0 (1-0)

Pécsi MSC - Újpesti Dózsa SC 1-0 (1-0)
Nemzeti Sport-kivágás
(1990. szeptember 30.)

1990. szeptember 29. Pécs, Újmecsealja. NB I., 7. forduló. 9.000 néző.

Vezette: Németh L. (Roxin,Bogyó).
Gólszerző: Czéh a 19. percben. 
Sárga lap: Kósa a 22., Palaczky a 25., Varga A. a 38., Czérna a 41. percben. 
Szögletarány: 4:1 (1:1) az Ü. Dózsa javára.

PMSC: Bodnár - Kónya, Balog, Braun, Palaczky — Megyeri, Nagy Czérna - Lovász (Szabó Zs., a 77. percben), Czéh, Belansky (Lehota, a 70. percben). Edző: Garami József.

Újpest: Brockhauser - Varga (Steidl, a 46. percben), Kósa, Szabó (Bácsi, a 69. periben), Szlezák — Miovecz, Huszárik, Kecskés — Zsinka, Boskovics, Eszenyi. Edző: Kovács Ferenc.

Krónika:
A találkozó előtt Bérczy közölte, hogy derékbántalmai miatt nem vállalja a játékot, helyére Czérna került. 
4. perc: Belansky emelt be balról, pontosan Czéh homlokára, ám az ő hatméteres fejese elkerülte a kaput. 
18. perc: Kecskés a bal oldalról középre ívelt. Az elöl tanyázó Szlezák 6 méterről lőtt, Bodnár gyorsvetődéssel a jobb kapufa tövénél elcsípte a labdát. 
19. perc: Bodnár kapus indította Nagy Tamást, aki 20 méteres labdavezetés után Czéh elé tette a labdát. A középcsatár 17 méterről hatalmas lövést eresztett meg a jobb felső sarokba. 1-0 
Mezőnyfölényben játszott a pécsi csapat, és egy látványos akció végén jutott vezetéshez. Bodnártól indult a labda, és 20 másodperc után már a másik kapuban volt. 
22. perc: Kósa a kezdőkörben belerúgott Czéhbe, ezért sárga lapot kapott. 
25. perc: Palaczkyt is sárga lappal kellett megregulázni, mert felvágta Mioveczet. 
38. perc: Varga A. hátulról leterítette a hazaiak alapvonalánál Czérnát, ő sem úszta meg sárga nélkül. 
39. perc: Megyeri is, Kónya is gólt lőhetett volna, de kapura lövés helyett egymást választották, végül Megyeri már kiszorított helyzetben Brockhauser kezébe emelt. 
41. perc: Czérna a felezővonalnál felvágta Zsinkát. Neki is járt a sárga lap. 
47. perc: Lovász meglódult a jobb oldalon, beemelését Brockhauser lehúzta a csatárok elől. 
48. perc: Miovecz előtt kínálkozott lehetőség, de a 16-oson belül rosszul célzott, Bodnár könnyen hárított. 
55. perc: A mérkőzés legnagyobb helyzete maradt ki. Előbb Czérna, majd még ígéretesebb pozícióban Belansky közeli lövését védte az újpesti kapus, végül a kavarodásban Czéh három méterről mellé durrantott. 
60. perc: Nagy kilépett a lesre játszó védők közül, ám még a 16-oson kívül elhamarkodottan a jobb kapufa mellé gurított. 
69. perc: Egyenlíthetett volna az U. Dózsa. Szlezák beívelt balról, Eszenyi az ötösről tisztán fejelhetett, Bodnár viszont bravúrral mentett. 
71. perc: Újabb Eszenyi-helyzet: nyolcméteres lövését Bodnár bravúrral kiütötte.

Ez a helyzet kimaradt...
(fotó: Dunántúli Napló)
A Czéh(legény) mestermunkája
A PMSCúgy kezdett, hogy minél előbb tekintélyt vívjon ki magának. Ezt mezőnyben megis szerezte, ám kapura a találkozó első negyedórájában kevés veszélyt jelentettek a pécsi piros-feketék. Czéh bombagólja után rövid időre esett az iram, a PMSC minthaelégedett lett volna, az Újpest pedig bátortalanul játszott. Mindez tíz percig tartott, s a félidő hajrájában a házigazdák jóvoltából újból izgalmas lett a találkozó. 
Döntő volt ebben az időszakban,hogy a pécsi középpályássor lényegesen jobb teljesítményt nyújtott, mint a lila-fehéreké. Nagy és Czérna szinte minden akcióban részt vett, míg a vendégeknél csak Kecskés hívta fel magára a figyelmet. 
Szünet után eggyel nagyobb sebességi fokozatra kapcsolt az Újpest is. Kitámadott a vendégcsapat, de ennek csaknem kárát látta, hiszen negyedóra leforgása alatt három nagy helyzete is volt a kontrázó Pécsnek.
Ha nem ügyetlenkednek a hazai csatárok, és nem véd jól Brockhauser, jöhettek volna az újabb gólok. Később viszont egyre nagyobb lett az újpesti fölény, levegőben lógott az egyenlítés. Ám a Dózsa helyzetei is kihasználatlanul maradtak, s ebben elsősorban a hazaiak kapusáé, Bodnáré az érdem. 
A hajrára kiegyenlítődött a játék, változatlanul mindent egy laprafeltéve igyekeztek a csapatok, az eredmény azonban már nem változott. 
A 90 perc alapján egy góllal jobb volt a PMSC.

Czérna Sándor: — A helyzetemnél megnéztem a jobb sarkot, úgy éreztem, ez a legjobb megoldás, ám Brockhauser — ki tudja, honnét — egyszercsak otttermett és mentett. 
Brockhauser István: —Egy jól eltalált lövésből lett a gól. Sajnos nem értem el. (Nemzeti Sport, 1990. szeptember 30.)

Czéh László
Sokat feledtető győzelem
Sorsdöntő, mondhatni vízválasztó volt a két nemzetközi kupában indult magyar csapat találkozója. Különösen a Pécsnek volt rendkívül fontos a két pont, hogy javítson a tabellán elfoglalt helyén. Végig nyílt, kemény volt a játék, amelyben a két együttes többször is formaalakzatot és taktikát váltott, így érthetően sok volt a helyzet mindkét oldalon. 
Az első félidőben a pécsiek kezdtek jobban és a hosszú gólképtelenségük utón meglelt találatuk megnyugtatta őket. A pécsieknél ezen időszakban a két szélsöhátvédtöl támogatott középpályás sor uralta a mezőnyt, akik között különösen a lendületesen játszó, védekezésben és támadásban is aktiv Czérna vitte a prímet. A támadók élvezhették a nagy kedvvel játszó Nagy T. támogatását, s bizony Czéh és Belánsky is nagyszerű dolgokat produkált. 
A hazai kapuban Bodnár többször gólhelyzetet tisztázott, a hátvédsorban Balog, Braun, Palaczky, Kónya volt a sorrend. Ez a mérkőzés négy nagy alakítással marad majd meg a nézők emlékezetében. A középpályán az egész pályát bejátszó Czérna, a leheletfinom megoldásokat produkáló Nagy T., míg elöl a lendületes, sok helyzetet teremtő Belansky, valamint a bombagólt is lőtt Czéh szerzett szép lapot emlékkönyvébe. 
A vendégeknél a válogatott formában védő Brockhauser, a védő Kósa és a középpályás Kecskés mellett a rendkívül veszélyes Eszenyi tett sokat, hogy jó iramú, élvezetes mérkőzést láthatott a közönség. (Dunántúli Napló, 1990. szeptember 30.)

Mestermérleg:
Garami József: — Mindkét félidőben számos gólhelyzetet dolgoztunk ki, de egy kivételével kihagytuk, s ezért magunknak tettük nehézzé a győzelmet. 
Kovács Ferenc: — A Dózsa és a PMSC is nyílt sisakkal játszott. Mi lényegesen többet támadtunk, a kapu előtt viszont szerencsésebb volt a Pécs.

1990. szeptember 23., vasárnap

1990. szeptember 23. Ferencvárosi TC - Pécsi MSC 1-0 (1-0)

Ferencvárosi TC - Pécsi MSC 1-0 (1-0)
1990. szeptember 23. Budapets, Üllői út. NB I., 6. forduló. 15.000 néző.

Bérczy Balázs és Szenes Sándor párharca
(Labdarúgás folyóirat)
Vezette: Varga S. (Vágner, Nagy II J.).
Gólszerző: Keresztúri a 22. percben. 
Sárga lap: Bérczy a 9., Topor a 45. percben. 
Szögletarány: 3:1 (1:0) a Ferencváros javára.

FTC: Józsa - Limperger, Pintér, Lipcsei - Simon, Topor (Patkós, a szünetben), Keresztúri, Keller - Fischer (Póling, a 73. percben), Szenes, Fonnyadt. Edző: Nyilasi Tibor. 

PMSC: Bodnár - Kónya, Balog, Braun, Palaczky - Megyeri, Bérczy, Nagy T., Czéh (Czérna, a 88. percben) - Lovász, Belansky. Edző: Garami József.

Krónika:
(Miután megérkezett Nagy Tamás játékengedélye, a középpályás tiszavirágéletű szabadkai vendégszereplés után visszakerült a PMSC kezdőcsapatába.)
4. perc: Czéh verekedte be magát a hazai kapu elé, hétméteres lövése Simon lábán magpattant, s Józsa csak nagy reflexszel, lábbal tudott hárítani a jobb sarok előtt. 
9. perc: Bérczy buktatta Kereszturit, a játékvezető pedig úgy érezte, már most sárga lappal kell higgadtságra intenie a vendégeket. 
22. perc: Szenes balról ívelt, a pécsi kapu elé szögletet, Keresztúri az ötösről felemelkedve, szinte a felhők között csúsztatta a labdát fejjel a háló bal oldalába. 1-0 
Ha volt a ferencvárosiak közül valaki, aki megérdemelte a gólt, akkor az Keresztúri. Akadtak olyan támadások, amelyek során — túlzással persze — ő szerelt, indította magát, s a beadásra is ő érkezett... 28. perc: Keresztúri újra ünnepeltethette volna magát, ha az összeütköző Bodnárról és Fischerről elé pattanó labdát meglepetésében 12 méterről nem küldi az üres kapu fölé. 
31. perc: Balog bekapcsolódott a hazai támadásokba, s Keresztúri balról érkező beadását látványos mozdulattal alig fejelte saját kapujának jobb alsó sarka mellé. 
40. perc: A Ferencváros kapujától 25 méterre jutott szabadrúgáshoz a PMSC. A kombinációt követően Balog lövése magasan felperdült egy közbelépő lábról. A házigazdák csak nézték, ahogy a labda a tizenegyes pont felé hullik. Lovász viszont rárajtolt, ám ahelyett, hogy zavartalanul, kapásból lőtt volna, inkább levette a labdát, de úgy, hogy a tizenhatoson kívül találta magát . . . 
45. perc: Topor a hazai térfél közepén visszahúzta a mellette elfutó Megyerit, s ezzel ő is feliratkozott a sárga laposok közé. 
52. perc: Patkós nagyszerűen vette észre, hogy a lövésre számító védők őrizetlenül hagyták a kapu előtt Fonnyadtot, a csatár azonban hat méterről az elévetődő Bodnárt találta el. 
61. perc: Simon a jobb oldalon, a tizenhatos vonalánál becsapta Palaczkyt, majd éles szögből, óriási erővel a lécet találta el. 
66. perc: Braun szöktette a bal oldalon Czéht, majd a beadásra érkezett, és hatméteres fejesét Józsa óriási bravúrral védte. A labda rápattant Braunra, végül a fekvő kapus ölében pihent meg. 
Józsának a kilencven perc alatt kétszer kellett védenie, de akkor bravúrra volt szüksége. Ő ezt „be is mutatta”. 
72. perc: Megyeri jó lövőhelyzetből, tizenhat méterről a Springer-szobor kidöntésével próbálkozott. 
79. perc: Fonnyadt négy méterről fejelte fülé Szenes beadását.

A legnagyobb zavart Patkós okozta
Remek pécsiek, sziporkázó Ferencváros, gigászi küzdelem, nagyszerű játék — mindez elhangzott a mérkőzés előtt a két öltözőfolyosón. Az ígéretnek is beillő kifejezéseknek a fele vált valósággá, a jelzők már „elmaradtak” a pályáról. Volt küzdelem, de korántsem gigászi, olykor láthattunk játékot, de nem nagyszerűt, a Ferencváros nem sziporkázott, a Pécs pedig nem remekelt. 
Mindketten tisztességgel végig zakatolták a kilencven percet, de ebből csak egy átlagos magyar bajnoki mérkőzés kerekedett ki. A végig többet kezdeményező Ferencváros a vezetés megszerzése után elkapta a fonalat, ekkor veszélyes volt, még szép megoldásokat is bemutatott, a szünet után viszont az alkonyaihoz illően szürkén folytatta a játékot, s csak akarata vitte újra és újra előre. 
A PMSC kezére játszott, hogy a házigazdák fokozatosan elfáradtak, de ellentámadásaiknak zöme nélkülözte a határozottságot és az elképzelést, így a Ferencváros meg tudta őrizni az első félidőben jogosan megszerzett előnyét. 

Profizmus '90
A hét végén a Ferencváros labdarúgó-szakosztályának vezetői azösszes fellelhető szabálykönyvet és versenykiírástátböngészték, mégsem lettek okosabbak. Úgy tudták ugyanis, hogy akitkülföldön kiállítanak, annak hazai szereplésére azMLSZ fegyelmi bizottságának is rá kell bólintania, Ezért bizonytalanokvoltak affelől, hogy azAntwerpenben piros lappal „gazdagodott" Patkóstpályára küldhetik-e. Féltek a pécsiek esetlegesóvásától, ezért Nyilasi Tibor a vezetők aggodalmaimiatt, biztos, ami biztosalapon úgy döntött, az Erdélyből érkezett játékosne öltözzön át. Néhány perccel a melegítés előtt aztán fordulat következett: Varga Sándor játékvezető kijelentette, nincs kifogása Patkós szerepeltetésével szemben. Nyilasi Tiborekkor már nem forgatta fel a csapatot, s Patkóst a kispadra ültette, de bizonytalansága nem szűnt meg. Joggal, s erre két oka is lehetett. Ha a vezetők sejtése jó, akkor milyen jogon ruházza magára a fegyelmi bizottság hatáskörét a játékvezető? Másrészt pedig Patkós büntetéséről az UEFA gondoskodik, az MLSZ miért ítélné el másodikként ugyanazért, ha egyáltalán van valami köze a kupameccsekhez. Czékus Lajost, az MLSZ ügyvezető igazgatóját a lakásán értük el. „ Patkós játékjogát a következő fegyelmi tárgyalásig fel kell függeszteni, és csak a bizottság döntése után játszhat újra, de csak akkor, ha csapatának barátságos külföldi mérkőzésén állítják ki — mondta. — Ám nem emlékszem arra, hogy fegyelmi tárgyalás zajlott volna egy hivatalos kupamérkőzésen kiállított játékos ügyében, ez ugyanis az UEFA dolga. Tehát Palkos minden további nélkül játszhatott a Pécs ellen. Gondoljunk bele: a bajnokság hajrájában, egy sorsdöntő mérkőzésen a vezetők hiányos ismeretei miatt a teljesen megkevert edző — nem az ő feladata ilyen kérdésekkel foglalkozni! — nem meri játszatni legjobb játékosát . . . Ezúttal a Fradi szerencséjére nem volt enynyire kiélezett a helyzet. Magyar profizmus, 1990... (Nemzeti Sport, 1990. szept. 24.)

Nagy Tamás újra a PMSC-ben
Tovább tart a góliszony
Még egy jó formában lévő, kompletten felálló PMSC-nek is nehéz pontot lopni az Üllői útról, az önbizalmát vesztett, az utóbbi időben nem éppen csúcsteljesítményt nyújtó együttesnek pedig majdhogynem lehetetlen ugyanez. Nem is sikerült most felborítani a papírformát. Erre csak akkor lehetett volna esélye, ha gólt rúg. Ennek érdekében a második játékrészben mindent meg is tett. Jóval többet kezdeményezett, már sűrűbben el is jutott Józsa kapujáig, Braun révén helyzete is volt az egyenlítésre, mégsem tudta azt kihasználni. A szünet után sokkal aktívabb volt a PMSC, néha beszorította a Ferencvárost, de a góllövés továbbra sem erőssége a csapatnak. Lehetett volna szerencséje is a piros-fekete együttesnek, de nem volt. Így maradt a 0-1, aminek a második félidőben látottak alapján az FTC örülhet. Vajon miért csak a szünet után játszottak úgy a pécsiek, ahogy az elejétől fogva kellett volna? A kérdés a szemtanúnak megválaszolatlan marad ... (Dunántúli Napló, 1990. szept. 24.)

Mestermérleg
Nyilasi Tibor: - Nagyon fontos két pontot szereztünk. Tudtuk, hogy nehéz mérkőzésünk lesz, mert ellenfelünk jó csapat, de elfáradtunk a csütörtöki antwerpeni találkozón, s ráadásul a pénteki utazás sem frissített bennünket. Ezzel együtt csak magunkat okolhatjuk, hogy nehéz volt ez a 90 perc, mert sorra kihagytuk 100 százalékos helyzeteinket. 
Garami József: - Ha jól is szórakozott a közönség, minket ez nem vígasztal.

1990. szeptember 19., szerda

1990. szeptember 19. Manchester United - Pécsi MSC 2-0 (2-0)

Alex Ferguson elégedett volt a meccs után
(a kép illusztráció)
Manchester United - Pécsi MSC 2-0 (2-0)
1990. szeptember 19. Manchester, Old Trafford. KEK, 1. forduló. 28.441 néző.

Vezette: Van der Blide (Van Riel, Schurmans) (mindhárom holland).
Gólszerző: Blackmore a 9., Webb a 17. percben. 
Sárga lap: Braun a 28., Ince a 63., Czérna a 85. percben.

Manchester United: Sealey - Irwin, Bruce, Pal lister, Blackmore — Webb, Phelan, Ince (Sharpe, a 70. percben) — Beairdsmore, Robbins (Hugihes, a 78. pereiben), McClair. Edző: Alex Ferguson. 

Címek a sportnapilapból
PMSC: Bodnár - Kónya, Balog, Braun — Tomka, Bérczy, Megyeri, Czéh, Palaczky (Czérna, a 81. percben) — Lovász (Bojás, a 76. perében), Lehota. Edző: Garami Jórsef.

Krónika:
Garami József elégedetten közölte a találkozó előtt, hogy Balog és Megyeri állapota szépen javult, és vállalták a játékot. Angol kollegája, Alex Ferguson is hasonló hírrel szolgált: a Manchester védelmének oszlopa, a legutóbbi bajnoki mérkőzésen megsérült Pallister is játékra jelentkezett. 
9. perc: A házigazdák kezdtek jobban, de talán még ők sem számítottak arra, hogy ilyen korán vezetést szereznek. Blackmore indult a félpályától, majd 25 méterre a kaputól, lövésre szánta el magát és a hatalmas bomba, a megtorpanó Bodnár mellett a kapu bal oldalába vágódott. 1-0 
16. perc: Robins a 16- osról lőtt, a labda a kivetődő Bodnárról kipattant, McClair ismét megcélozta a kaput 10 méterről, de a pécsiekszerencséjére baj volt az irányzókkal. 
17. perc: Blackmore előrevágta a labdát, Webb egy csel után 12 méterről a bal alsó sarokba továbbított. 2-0 2
3. perc: Szabadrúgáshoz jutott a PMSC17 méterre Sealey kapujától. Czéh bombája elkerülte a jobb felső sarkot. 
28. perc: Braun a PMSC térfelének közepén buktatta Phelant, a játékvezető felmutatta a sárga lapot a pécsi védőnek. 
36. perc: Ince 14 méteres jobb alsó sarok felé tartó lövését Bodnár szögletre ütötte. 
37. perc: Az első veszélyes pécsitámadás végén Lehota vállalkozott lövésre 15 méterről, a kapus azonban jól zárta a szöget és védett. 
44. perc: Czéh ívelt keresztbe a 16-osnál, és az érkező Lehota nyolc méterről mellé fejelt. 
63. perc: Ince elvesztette az uralmát idegei fölött, s a holland játékvezető sárga lappal biztatta sportszerűbb játékra. 
71. perc: Phelan 22 méteres szabadrúgása megkerülte a sorfalat. Bodnár a gólvonalon ragadt, Robins fejjel megcsúsztatta a labdát, s az lágyan hullott, volna a léc alá, ha a pécsiekkapusa óriási bravúrral nem ment szögletre. 
73. perc: A kapura törő Lovász a tizenhatos előterében kecsegtető helyzetben elcsúszott. 
73. perc: A manchesteriek 22 méteres szabadrúgását Webb Irwin elé gurította, aki 18 méterről alig bombázott a jobb alsó sarok mellé. 
81. perc: Irwin bal oldali szögleténél Hughes „ügyesen” feltartóztatta Bodnárt, s így McClair zavartalanul fejelhetett a bal oldali kapufára, s a védők felszabadítottak. 
83. perc: Beardsmore 8 méteres kapáslövését Bodnár nagyszerű reflexszel tolta szögletre. 
85. perc: Czérna felvágta Hugihest, s a holland játékvezető neki is felmutatta a sárga kártyát.

Öt év után tértek vissza Európába az angolok
Bodnár nagy napja ellenére
 Rosszabbul nem is kezdődhetett volna a mérkőzés a PMSCszámára. Az angolok már a 9. percben egy szerencsés góllal — a szél is besegített — vezetést szereztek, és még fel sem ocsúdtak az ámulatból a vendégek, máris jött a második gól. A félidő közepére viszont sikerült rendeznie sorait a PMSC-nek, feljavult a védekezésben, és már támadások vezetésére is futotta erejéből. Szünet után sem változott a játék képe, a Manchester United valamivel többet kezdeményezett, de a PMSCjól tartotta magát. A hajrában egyre elszántabban rohamozott az angol együttes, de Bodnár többször is bravúrosan avatkozott közbe, így maradt az eredmény , és a remény a pécsivisszavágóra. (Nemzeti Sport, 1990. szept. 20.)

Maradt remény a visszavágóra
Fantasztikusan kezdett a MU, a pécsiek pedig kicsit megilletödötten láttak munkához - elsősorban ennek tulajdonítható a korán bekapott két gól, hiszen a továbbiakban Kónyáék jól állták a manchesteriek rohamát. 
Az első félidőre - csakúgy, mint a másodikra, ezt kár is lenne tagadni — a hatalmas hazai nyomás volt a jellemző, a pécsiek csak időnként jutottak el a MU kapujáig. Volt ugyan egy lehetőségük a félidő vége előtt a piros-feketéknek is, de, mint később kiderült, ezzel el is lőtték puskaporukat. 
A második játékrész első és utolsó tíz percében megint csak hatalmas nyomás nehezedett Bodnár kapujára. A közte lévő 25 percben a piros-feketék igyekeztek a középpálya tájékán tartani a labdát, s ezt jobbára sikerrel is tették. 
A látottakat összegezve: hősies küzdelemben végül is gól nélkül úszta meg a második félidőt Garami József együttese, s a 0-2 legalábbis idegenbeli eredményként jónak mondható. Hogy a visszavágón mi lesz? Ne találgassunk... Kitűnő csapat a Manchester United, igaz, annak idején a Newcastle is ugyanilyen kitűnő volt Aztán ... 
A pécsiek kapujában Bodnár teljesítményére egyetlen jelzőt lehet csak mondani: fantasztikus, a mezőny legjobbja volt A védők szintén átlagon felülit teljesítettek, egyedül talán Balog volt időnként zavarba hozható. A középpályások - bár a hazaiak középső sora óriási fizikai fölényben volt —, amit tudtak, megtettek ezen az estén, kár, hogy erejükből több támadásvezetésre nem futotta. A két ék közül ezúttal Lovász játszott jobban, Lehota nem bírt védőjével. 
A MU legjobbjai Pallister, Webb, McClair, Beardsmore voltak.

A Dunántúli Napló 1990. szeptember 23-i szalagcíme

Bodnár László, a PMSC kapusa, aki a mezőny legjobbja volt: — Csodálatos volt ilyen közönség előtt játszani, soha nem volt még ehhez hasonló élményben részünk. Nem sokat tudok mondani, még nem emésztettem meg a történteket . . . Azért, úgy érzem, nem kell szégyenkeznünk. Sem a mutatott játék, sem az eredmény miatt. Megmaradt az esélyünk arra, hogy továbbjussunk, bár ehhez a támadójátékunkat feltétlenül erősíteni kell.

A csütörtök reggel megjelent angol lapvélemények:
 
DAILY MIRROR 
„Az United talán tanul a pécsiek ellen szerzett tapasztalatokból, és lassan felnő a sorozatmérkőzések követelményeihez. Ha egy vagy két góllal többet rúgott volna a Manchester, most könnyebb dolga lenne, így viszont van mit megbeszélni a dél-magyarországi megyében sorra kerülő visszavágóval kapcsolatban . . . Bodnár virtuóz módon állta útját Blackmore-nak és társainak."

DAILY EXPRESS 
„A legkomolyabb helyzet akkor adódott Bodnár kapuja előtt, amikor saját középhátvéde, Balog a kapufára fejelte a labdát."

DAILY MAIL 
„Nem is reménykedhettünk volna jobb kezdésben, de meg kell mondani, még nem lefutott ügy, ki lesz a továbbjutó?. . ."

THE GUARDIAN 
„A bátor és briliáns teljesítményt nyújtó Bodnár tiszteletre méltóan tartotta magát... A Pécs legjobb csatárát, Lovászt egy nem túl jó formában lévő Pallister is képes volt kikapcsolni . . . Bérczy, a vendégek középpályás sorának dinamója képtelen volt felvenni a versenyt Webbel.

Mestermérleg:
Alex Ferguson: - Jó rajtot vettünk. Őszintén szólva, arra számítottam, kicsit könnyebb dolgunk lesz, de azt is el kell mondanom, hogy második félidei eredménytelenségünk elsősorban saját játékosaim elégedettségének számlájára írható. Igaz ugyan, hogy támadtak Webbék, de a kapu előtt kevésbé voltak határozottak, mint az első játékrészben — pedig azt, hogy a támadás csak akkor ér valamit, ha gól lesz belőle, már rég meg kellett volna tanulniuk. Ezzel együtt is azt mondom: a 2-0 nem rossz eredmény. Ha Pécsett is sikerül betalálnunk, a Munkásnak négyet kell rúgnia a továbbjutáshoz, ez pedig számomra elképzelhetetlen. 
- Az ellenfélről mi a véleménye? 
- A legkisebb csapat is jól megszervezheti a védelmét... A Pécsi Munkás edzőjének köszönheti, hogy nem kapta meg a harmadikat is. Neki, mert a félidőben olyan feladatokat adott a játékosoknak, amilyeneket ilyen esetben kell. 

Garami József:  - Az első 20 percben két gólt kaptunk, két olyan gólt, amit el lehetett volna kerülni minden további nélkül. Az első egy jól eltalált távoli lövés volt, s a labda a szél miatt, repülés közben még irányt is változtatott, úgyhogy azt gondolom, Bodnár nemigen hibáztatható. S ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy mivel ritkán játszunk villanyfényes mérkőzést, Bodnárnak hozzá kellett volna szoknia a körülményekhez — ehhez nem volt elég idő. A második gólnál Braun lába alatt ment el a labda - miközben blokkolni akart . . . Szerencsés gól volt ez is. Persze — ettől függetlenül —, el kell ismernünk: jobban játszottak az angolok - de a visszavágón a mi helyzetünk sem reménytelen. Meg kell mondanom: ha Túri és Bódog nem lenne sérült, egészen más lenne most a helyzet. A csapattól ebben a szituációban nem lehetett többet várni — becsülettel küzdött mindenki. Tudom, hogy a 2-0 nagy előny, de bízom abban, hogy egyetlen játékosom sem mond le a továbbjutásról. (Dunántúli Napló, 1990. szept. 23.)

1990. szeptember 15., szombat

1990. szeptember 15. Pécsi MSC - Békéscsabai Előre Spartacus SC 0-2 (0-1)

Pécsi MSC - Békéscsabai Előre Spartacus SC 0-2 (0-1)
A két gól ellenére Bodnár a jobbak közé tartozott...
(Dunántúli Napló, 1990. szept. 16.)

1990. szeptember 15. Pécs, Újmecsekalja. NB I:, 5. forduló. 5.000 néző.

Vezette: Vezette: Kovács I L. (Stamler, Fazekas).
Gólszerző: Nagy a 33., Horváth a 84. percben. 
Sárga lap: Belansky az 57., Braun az 59., Szenti a 80. percben. 
Szögletarány: 9:6 (3:3) a Békéscsaba javára.

PMSC: Bodnár — Kónya, Balog, Braun, Palaczky - Tomka (Hüber, a 74. percben), Megyeri, Bérczy — Lehota (Lovász, a szünetben), Belansky. Edző: Garami József.
 
Békéscsaba: Gulyás — Szenti, Ottlakán, Zahorán, Mracskó - Csató, Csanálosi, Horváth — Kovács, Mik- lya (Belven, a 83. percben), Nagy (Árgyelán, a 64. percben). Edző: Vigh Tibor.

Krónika:
10. perc: Czéh átadásával Bérczy kilépett, egy csel után jobbról, tíz méterről az üres kapura emelt, a gólvonalról azonban Mracskó kivágta a labdát. 
Alig múlt el negyedóra, elkezdte húzni az időt a Békéscsaba. Ebben Gulyás kapus járt az élen, és meg is kapta a magáét a háta mögött szurkoló hazai B-középtől. 
33. perc: Horváth kevergetett a bal oldalon, befelé kanyarodott, a középen helyezkedő Nagyot indította, aki 14 méterről, jobbal, félmagasan nagy gólt lőtt a kapu bal oldalába. 0-1 
48. perc: Nagy előbb a felső lécre fejelt két lépésről, majd még ugyanennél a támadásnál, de valamivel később közelről, lesről betalált, ám természetesen kifelé járt szabadrúgás. 
50. perc: Gulyás kapus kirúgására Nagy csapott le. Nagy vágta után a tizenhatos vonaláról egy pattanás után „rászúrta” a labdát, amely a dermedt Bodnár fölött a keresztlécen csattant. Ritkán látni ilyen gyors támadást, ilyen hatalmas lövéssel befejezve. Meg is tapsolta a békéscsabai csatárt a közönség. 
57. perc: Bedansky viszszarántotta Ottlakánt, ezért sárga lapost kapott. 
59. perc: Braun ugyanígy földre vitte Zahoránt, ő sem úszta meg kártya nélkül. 
63. perc: Nagy cserét kért, helyére Árgyelán állt be. A mérkőzés után kiderült, hogy a csatár Bérczyvel összefejelt, és felrepedt a szemöldöke fölött a bőr. 
80. perc: Szenti felvágta Belanskyt, ezért sárga lapot adott neki a játékvezető. 
84. perc: Árgyelán cselezgetett, aztán Horváth elé tálalt, ő pedig nyolc méterről a kiinduló Bodnár mellett laposan a kapu közepébe lőtt. 0-2
89. perc: Belvon emelt be, Mracskó kilenc méteres fejesét Bodnár üggyelbajjal ütötte szögletre.

A csabai futballcéh szakmai bemutatója
A PMSC már a legelején a Békéscsaba értésére adta, hogy ne számítson „nyugis” kilencven percre, csak azért, mert a pécsiekre szerdán Manchesterben KEK- mérkőzés vár. Ez azonban csak olyan ijesztgetés-féle volt, mert csak negyedóráig tartott a piros-feketék tekintélyt parancsoló támadássorozata. Utána megnyugodtak a vendégek, már elmerészkedtek az ellenfél tizenhatosára is. Sőt, az első komolyabb kapura lövésük góllal is végződött. 
Téved az, aki azt hiszi, hogy ez felpaprikázta a hazaiakat. Továbbra is könnyen kiismerhető, elgondolás nélküli, sok átadási hibával tarkított akciókat vezettek, a védelmük pedig gyakran megingott. Nem éppen önbizalomnövelő a pécsiek számára a 0-2 a szerdai, manchesteri találkozó előtt. 
Továbbra sincsenek formában, és ezt most, az ősszel futballozó, szervezett csapatjátékot bemutató Békéscsaba a sokat vállaló Csanálosi vezérletével kihasználta. A vendégek győzelmének jogosságához nem fér kétség, ők játszották az igazi futballt Pécsett. (Nemzeti Sport, 1990. szeptember 16.)

Ez is megtörténhetett
A győzelem a legrosszabb taktikát is igazolja - szokták mondani. A békéscsabaiak első félidőben mutatott játékára nyugodtan elmondhatjuk az előzőeket, hiszen szépnek semmi esetre sem mondható és jelentős előnnyel rendelkező együtteseknél szokásos játékkal jutottak vezetéshez. 
A pécsi középpályások hiába szerezték meg gyakran a labdát, a vendégek apró szabálytalanságokkal, gyakori hazaadásokkal teljesen széttördelték a játékot. 
Bodnár kapusnak ezúttal a két gól ellenére - melyeket nem védhetett - a szerencse is kedvezett. Két alkalommal ugyanis a kapufa hárított helyette, és a csabai csatárok további ziccereket is hibáztak. A pécsi középpályás sor ezúttal nem remekelt, békéscsabai kollégáik rendre csirájában folytották el felfutásaikat. 
Belánsky, Czéh, Lehota és Lovász minden igyekezete ellenére ezúttal nem jelentett túl sok veszélyt az ellenfél kapujára. A Békéscsaba a második félidőben nyújtott teljesítményével méltán érdemeltek ki a győzelmet a vége felé teljesen két vállra fektetett PMSC ellen. 
Az ellenfél legjobbjai a gólszerző Nagy és Horváth mellett Csató és Csanálosi voltak. (Dunántúli Napló, 1990. szept. 16.)

Mestermérleg:
Garami József: — Az első harminc percben több helyzetet dolgoztunk ki, de azok kihasználatlanul maradtak. A Békéscsaba az első támadásából gólt ért el, ezt követően szétesett a csapatunk játéka. A csabaiak megérdemelten nyertek. 
Vígh Tibor: — Gratulálok a fiúik játékához, hogy az előző két idegenbeli mérkőzés után felülkerekedtek az előítéleteiken, és a második félidőben egyértelműen fölénybe kerülve, biztosan nyertek. 

1990. szeptember 8., szombat

1990. szeptember 8. Veszprémi FC - Pécsi MSC 1-0 (0-0)

Veszprémi FC - Pécsi MSC 1-0 (0-0)
Belansky Attila, az új fiú
1990. szeptember 8. Veszprém, NB I., 4. forduló. 4.000 néző.

Vezette: Rácz (Molnár L., Horváth O.).
Gólszerző: Rugovics a 80. percben. 
Sárga lap: Szabó a 65., Bognár a 90. percben. 
Szögletarány: 5:4 (1:4) a Veszprém javára.

Veszprém: Végh - Bognár, Bimbó, Csik, Szécsi - Csomai (Kiss, a 19. percben), Szeibert, Kelemen — Rugovics, Sülé (Plotár, a 63. percben), Claude. Edző: Glázer Róbert. 

PMSC: Bodnár — Kónya, Balog, Braun, Vókó - Megyeri. Szabó (Hüber, a 83. percben), Bérczy — Lehota (Lovász, a 79. percben), Czéh, Belansky. Edző: Garami József.

Krónika:
11. perc: Lehota az elcsúszó Szécsi mellett elvezette a labdát, de kisodródott a szögletzászló felé. Végh Zoltán kifutott eléje, lábbal szerelt, aztán, mert már két pécsi csatár is kergette, bevezette a labdát a 16-oson belülre és rávetődött. 
15. perc: Gyors pécsi ellentámadás futott középen, Belánszky már az utolsó hazai védő mellett akarta elvinni a labdát, de Bimbó „bodicsekkel” megállította. Szerencséje volt a védőnek, mert Rácz nem vette elő a sárga lapot... 
23. perc: Szeibert ívelt a pécsi 16-osra szabadrúgást, a vendégek nem tudtak felszabadítani. Claude fejezte be az akciót, éles lövése a jobb sarok mellett suhant el. 
56. perc: Megyeri nagyszerű labdával indította Belánskyt, aki rávezette a labdát a hazai kapusra, aztán 12 méterről keresztbe elgurított az üres kapu előtt Óriási helyzet volt! 
63. perc: Bérczy középen vezette föl a labdát, nem volt kinek adnia, 25 méterről rálőtte és Végh nagy vetődéssel tolta szögletre a jobb felső sarokba tartó bombát. 
70. perc: Claude az alapvonal mellett beverekedte magát az ötös sarkára, laposan befelé játszott, a kivetődő Bodnár beleütött a labdába, de szerencséjére egy veszprémi sem volt a közelben. 
73. perc: Lehota 8 méterről ballal megcélozta a hazai kapu jobb sarkát. Végh reflexmozdulattal szögletre tudott hárítani. 
80. perc: Szeibert jobb oldalról az oldalvonal mellől szabadrúgást ívelt középre, a 11-es pont tájára. Bodnár kiindult, aztán meggondolta magát, de hátrafelé futva sem érte el Rugovics jobb felső sarokba hulló, ívelt fejesét. 1-0 
99. perc: Bognár a 16-os előtt akasztotta Czéhet sárga lapot kapott érte. Megyeri felső sarokba tartó szabadrúgását Végh bravúrral hárította.

Rugovics egy fejjel a mezőny fölött
Kilencven percig egycsillagos volt a mérkőzés, mert az első percek viszonylag gyorsabb irama, néhány ügyesebb cselezésen kívül a látottak nem hasonlítottak ahhoz a futballhoz, ami az NB I- ben még nálunk is megkövetelhető. A mérkőzés hajrájában a hazai csapatot sikerült edzőjének cserékkel és feltehetően néhány szigorú figyelmeztetéssel nagyobb erőbedobásra késztetni, és ezek a rohamok meg a szerencsés körülmények között született gól érdemelte ki a második csillagot. Egészében az átlagosnál gyengébb színvonalú, csapkodó játékot láttunk,a helyzetek alapján a döntetlen igazságosabb eredmény lenne. (Nemzeti Sport, 1990. szeptember 9.)

Tíz perc hiányzott
Aligha feltételezte bárki is a mérkőzés előtt, hogy valami nagy góltermésre számíthatnak a veszprémi találkozón. A két csapat nagyon is hagyományőrzőnek bizonyult ahhoz, hogy „becsapja" híveit. így a várakozásnak megfelelően szoros emberfogással, ,,párosjátékba" kezdtek a labdarúgók. 
Nem is jutott sokszor veszélybe Bodnár kapuja. Kónyának Claudé- dal, Braunnak Sülével, míg Vókónak Rugoviccsal gyűlt meg a baja, szerencsére az első félidőben csak 10 percig. Mögöttük könnyű dolga volt a söprögető Balognak. 
Szoros árnyékként követték egymást a két csapat középpályásai is, így nem volt véletlen, hogy egy óra elteltével elégedetlenkedett a lelátó és ébresztőt követelt. Az izgalmakat keltő gólhelyzetet ugyanis szünet után csak a pécsieknek sikerült teremteni. A sors iróniája, hogy a két csapat játékosai között a legapróbb termetű hazai csatár szerezte az egyetlen talállatot. 
Bodnárt kevésszer tették próbára, pechére olyan helyzetből kapott gólt, amiről nem tehetett. A védelemben Braun és Balog légtérben, és a földön is állta a rohamokat, mégis közöttük szerzett gólt az a Rugovics, akivel végig Vókó vívott nagy csatát, s végül is alul maradt. Kónya sok felfutásával segíthette a támadókat, belövései azonban nem sikerültek. A középpályán Megyeri sokat dolgozott, de mivel sokat cipelte a labdát, sok hibát is vétett. Bérczy, jóllehet inkább a támadások megfogása volt a feladata, ezúttal a legtámadóbb középpályásnak bizonyult. A csatárok közül Belánsky néhány elfutása, Czéhnek egy-egy lövése okozott gondot, balszerencséjükre mindketten nagy helyzetet hibáztak. 
A hazaiaknál Végh kapus mellett Bimbó és Csik, valamint Szeibert és a gólszerző, Rugovics volt a legjobb. (Dunántúli NApló, 1990. szeptember 9.)

Mestermérleg:
Glázer Róbert: — Számunkra a győzelem volt ma a fontos. Az utolsó húsz percben jól is játszottunk. Garami József: — A második félidőben kihagyott helyzeteink megbosszulta magukat. Úgy érzem, nem érdemeltünk vereséget. 

1990. szeptember 1., szombat

1990. szeptember 1. Pécsi MSC - Bp. Volán SC 1-0 (0-0)

Berecz védte Czéh büntetőjét
(Dunántúli Napló, 1990. szeptember 3.)
Pécsi MSC - Bp. Volán SC 1-0 (0-0)
1990. szeptember 1. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 3. forduló. 6.000 néző.

Vezette: Piller (Vágner, Nagy II. J.).
Góllövő: Czéh a 73. percben. 
Kiállítva: Balogh I. a 42. 
Sárga lap: Urbán a 22., Szöllősi a 42., Varga a 62. Schneider a 77. percben.
Szögletarány: 10:6 (7:1) a percben. PMSC javára.

PMSC: Bodnár - Kónya, Balog, Braun — Tomka, Megyeri, Bérczy, Czérna (Hüber, a 46. percben) — Lehota (Hánzs, a 73. percben), Czéh. Belansky. Edző: Garami József. 

Bp. Volán: Berecz—Schneider, Szöllösi, Varga. Waszner - Szabó, Farkas, Dukon (Simon, a 81. percben) — Urbán, Balogh I., Kajdy (Harasztia, a 69. percben). Edző: Ebedli Ferenc.

Krónika:
13. perc: Urbán több eset után közelről alig lőtt mellé. 
20. perc: Megyeri gólba tartó labdáját Schneider a gólvonalról úgy vágta ki, hogy a labda a jobb kapufáról vágódott az alapvonalon túlra. 
27. perc: Urbán a pécsi kapu előtt, az alapvonalnál megrúgta Czérnát, ezért sárga lapot kapott. 
42. perc: A játékvezető Szöllősinek előbb sárga lapot adott egy szabálytalan belépőjéért, majd a tömörülésben Balogh I.-t kiállította. 
Pillér: — Balogh I. szándékosan a pécsi játékoshoz vágta kézzel a labdát, ezért küldtem le. 
Balogh I.: — Én csak oda akartam adni neki, hogy elvégezhessék a szabadrúgást. 
63. perc: Megyerit Schneider elsodorta a 16-oson belül. A játékvezető— túl szigorúan — 11-est ítélt. Ezt Varga kifogásolta, amiért sárga lappal bűnhődött. Czéh a kapu bal oldala felé rúgta a büntetőt, a félmagas lövést Berecz vetődve védte. 
65. perc: Harasztia meglódult, a 16-os vonaláról lőtt, a labda Balogon megpattant, de a már jobbra elmozduló Bodnár visszavetődve szögletre tudott menteni. 
73. perc: Varga felvágta Belanskyt 22 méterre a Volán kapujától. A megítélt szabadrúgást Czéh a jobb sarokba csavarta. 1-0 
77. perc: Schneider belerúgott Belanskyba, amiért sárga lap járt. 
86. perc: Kihagyott a pécsi védelem, Urbán került gólhelyzetbe. Bodnár azonban bravúros kivetődéssel tisztázott.

Hiába volt jó súgója Berecznek
Czéh László
Két gólhelyzetet is kihagyott az első negyedórában a Volán, aztán sokáig szinte nem is rúgott kapura. Csak a védekezéssel törődött, miközben minden lehetőséget kihasznált arra, hogy húzza az időt. Nem titkoltan kapott gól nélkül szeretett volna elköszönni Pécsről. 
Amikor emberhátrányba kerültek a vendégek, eleinte alig lépték át a felezővonalat, beszorultak. A PMSC mégsem tudta ezt kihasználni, mert a támadásaikönnyen kiismerhetőek voltak, a kapura nem jelentettek veszélyt. Távolról meg sem próbáltak lőni a piros-feketék, a gólvonalig akarták terelni a labdát. Ráadásul az ajándékba kapott 11-est is kihagyták. 
Harasztia beállásával „gólszagúbbak” lettek a Volán-támadások, ám nem bírtak a közlekedésiek a pécsi kapussal. Bodnár háromszor is bravúros védéssel mentette meg csapatát a góltól. Nagy nehezen nyert a PMSC, pedig több mint egy félidőn át emberelőnyben játszott. Nem tetszett a pécsieknek a Volán játékot széttördelő, rengeteg szabálytalansággal járó stílusa. 
A PMSC végeredményben szerencsés győzelmet aratott, mert a Volánnak még a lefújás előtti pillanatokban is volt egyenlítési lehetősége. Végig paprikás volt a hangulat a játéktéren ésa lelátón egyaránt. Ezt fokozta Pillér játékvezető néhány — finoman fogalmazva — érdekes ítélete. (Nemzeti Sport, 1990. szeptember 2.)

Bodnár válogatoitt formában védett
(Nemzeti Sport, 1990. szept. 3.)
Kemény dió volt
Ugyancsak meglepődtek azok, akik arra tippeltek a találkozó előtt, hogy sima mérkőzése lesz a PMSC-nek. A meglepetést pedig az okozta, hogy a vendégek az előző két vereségük ellenére hatalmas lendülettel vetették magukat a küzdelembe, s ha egy kicsit is jobban összpontosítanak, bizony megszerezhették volna első NB l-es góljukat. Negyedóra elteltével kiosztották egymás közt a szerepeket a pécsiek, igy sikerült a saját vitorlájukba fogni a szelet, s ettől egyszeriben látványossá, változatossá vált a játék. 
Fél óra elteltével mind keményebbé váltak a Volánosok, s mivel a kiérdemelt négy sárga lapjuk mellé egy kiállítással járó pirosat is begyűjtötték, hadrendet kellett változtatniuk. A pécsiek jól használták ki ember-fölényüket, csakhogy a kialakított helyzetekkel, benne egy 11-essel sem voltak képesek élni. Végül is a támadósor legjobbja Belonsky juttatta „gólhelyzetbe" a büntetőt hibázó Czéht, aki mesterien emelt a nagyszerűen védő, ám ezúttal a hosszú sarkot árván hagyó Berecz hálójába. Az utolsó 10 percre fellángolt a Volán, ám ekkor Bodnár korrigálta az egyre többet „kihagyó" védők hibáit. 

A mérkőzés hőse ezúttal a pécsi kapus. Bodnár volt, akit hosszú „üzemszünetek” közbeiktatásával alaposan próbára tettek társai. A védelemben a támadásokat is segitö Balog, a középpályán, a fáradhatatlanul küzdő és építő Megyeri, mig a csatársorban a nagyszerű labdákat osztó Czéh mellett az igyekvő Belansky játszott jól. A vendégeknél Berecz kapus mellett Schneider, Farkas és Urbán nőtt társai fölé. (Dunántúli NApló, 1990. szeptember 2.)

Bodnár László: — A mérkőzés előtt tudtam, hogy nehéz dolgunk lesz. Szervezetten védekező csapat ellen még meg kell tanulnunk játszani. 
Berecz Gábor: — Nem volt tizenegyes! S mivel jó súgóm volt, igazságos, hogy védeni tudtam.

Mestermérleg:
Garami József: — Az első tíz perc kivételével biztosan tartottuk kézben a mérkőzést, örülök, hogy a második félidőben a tíz főre olvadt Volán ellen nyugodtan vezethettük támadásainkat szélen és középen. Több lehetőségünk volt, azonban azokat a tizenegyessel együtt kihasználatlanul hagytuk. A mérkőzés azért nem fulladt botrányba, mert a játékvezető szigorúan és következetesen ragaszkodott a szabályokhoz. 
Ebedli Ferenc: — Az előző hetekben sokan voltunk, most kevesen ahhoz, hogy győzhessünk. „Sanszot” sem adtak a Volánnak.