1988. szeptember 24. Pécsi MSC - Tatabányai Bányász SC 1-2 (0-2)

Pécsi MSC - Tatabányai Bányász SC 1-2 (0-2)

Bányászblokád (Dunántúli Napló, 1988. szept. 25.)

1988. szeptember 24. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 7. forduló. 8.000 néző.

Vezette: Fekete (Kovács I L., Szabó J.).

Gólszerző: Kiprich a 9., Plotár a 10., Toma (11-esből) a 80. percben. 

Sárga lap: Plotár a 43. percben. 

Szögletarány: 6:1 (1:1) a PMSC javára.

PMSC: Bodnár - Csoboth, Toma, Márton, Hámori (Czéh a 73. percben) - Nagy T. (Megyeri a 73. percben), Túri, Bérczy — Lovász, Nagy I., Lehota. Edző: Garami József.

TBSC: Mázi — Vincze J., Lakatos, Udvardi, Szalma — Jártás, Csapó (Páli a 73. percben), Váczi, Schmidt — Kiprich, Plotár. Edző: Szentmihályi Antal.

Krónika:

Kellemes, napsütéses időben a vendégegyüttes kezdte a játékot. Nagy I.bvmár az első percben, a félvonalnál leterítette Kiprichet, aki csak néhány perces ápolás után térhetett vissza. A kilencedik percben Nagy I. remek csellel ment el a jobb szélen Szalma mellett, majd beadott és Lehota hat méterről kapásból Mázi kezébe lőtt. 

Az ellentámadásból gólt szereztek a vendégek. Egy teljesen ártalmatlannak tűnő tatabányai akció végén Plotár — vagy 40 méterre a pécsi kaputól — belepöckölt a labdába. A pécsi védők annyira meglepődtek, hogy csak nézték, ahogy aválogatott Kiprich kirobbant közülük, és a kapujából kifutó Bodnárt is kicselezve, 8 méterről a kapu közepébelőtt. 0-1 

Még egy perc sem telt el, s már a második gólját szerezte a Tatabánya. Járfás remek labdával indította Schmidtet, aki a bal oldalról, a 16-ossal egy magasságból beadott, Plotár az ötös jobb sarkánál időben érkezett, és senkitől sem zavartatva a bal sarokba fejelt. 0-2 

A 12. percben Túri 18 méteres bődületes erejű lövése a felső lécen csattant. Hét perccel később Nagy T. cselezgetett a jobb oldalon. Előbb Csapó lába között gurította el a labdát, majd Szalmát ültette hintába a 16-os sarkánál, aki felrúgta a pécsi középpályást. Szabadrúgásból Nagy I. ívelte középre a labdát, de a berobbanó Hámori elől Lakatos a mezőnybe mentett. 

Lovász birkózik a labdáért
(Dunántúli Napló, 1988. szept. 25.)

Nagyszerű 20 percet láthatott a közönség. Csak az volt a pécsi nézők bánata, hogy a jó focit a vendég Tatabánya játszotta. Rendkívül frissen mozogtak a bányászok, és rövid idő alatt padlóra küldték a PMSC-t.

A29. percben Lovász Nagy I.-t indította a bal szélen. A pécsi csatár betört a 16-oson belülre, majd ügyesen a túloldalon egyedül álló Lehotához emelt. A csatár — ahelyett, hogy öt méterről kapura lőtt volna — cselezett, így Udvardi felszabadíthatott. Két perccel a félidő lefújása előtt Plotár kapott sárga lapot, mert elkaszálta a pécsi Lovászt. 

SZÜNET UTÁN nagy lendülettel rontott a PMSC a vendégekre. Először Plotár szabálytalankodott Nagy Tamással szemben, 25 méterre a saját kapujától. A megítélt szabadrúgást túlkombinálták a hazaiak, így nem lett semmi a lehetőségből. 

Az 54. percben megszerezhette volna szépítő gólját a PMSC. Nagy T. kitűnően ugratta ki a balösszekötő helyén Túrit. A pécsi középpályás már csak Mázival állt szemben, de nyolc méterről a kapusba lőtt. Beszorult a Tatabánya, de egyelőre a pécsiek mindezt lehetőséget elhibáztak. A 64. percben a középen kiugró Nagy T.-t Lakatos feltartotta, a kaputól 18 méterre. A megítélt szabadrúgással nem tudtak mit kezdeni a hazaiak. A 73. percben kettős cserét határozott el a pécsiek vezetőedzője, Garami József. Meglepetésre Hámori mellett az addig kitűnően játszó Nagy T. hagyta el a játékteret. Pályára lépett Páli is, az elfáradt Csapót váltotta fel. 

A 80. percben aztán megszületett a pécsiek szépítő gólja. Túri a 16-oson belülre Lovászhoz emelt, akit Lakatos támadott. Lovász megtolta a labdát, majd elesett. Ezt a nagyszerű mutatványt Fekete játékvezető 11-essel jutalmazta Szó sem voltbüntetőről! Toma állt a 11-es pontra letett labda mögé és nagy nyugalommal a balsarokba lőtt. 1-2 (Lovász: El akartam húzni Lakatos mellett, elém állt, tehát feltartott. Ez csak 11-es lehet. Lakatos: Éreztem, hogy Lovász merre fordul, befordultam és Lovász az oldalamnak ütközött. Szó sem lehetett büntetőről.) 

★ ★★ Nagyon jó mérkőzést láthatott az újmecsekaljai közönség. Bár a hazaiaknak nem volt sok örömük, hiszen a 10. percben már kétgólos előnyre tett szert a vendégcsapat. Ennek oka, hogy a pécsiek nagyon félénken kezdték a játékot. A vendégek ezt megérezve, letámadták a hazai csapatot, de emellett Lakatos vezényletével kitűnően megszervezték a védelmet, a középpályáról pedig valamennyi játékos sok mozgással és pontos átadásokkal könnyedén jutott el a pécsi kapuig. És akkor még nem szóltunk Kiprichről, aki válogatott formában játszott. Jól cselezett, pontos labdákat adott társainak. 

A második félidőben valamelyest változott a játék képe, mert a vendégcsapat „ráült” az eredményre. 

A hazaiak mindennel megpróbálkoztak, de a 16-os előtt elfogyott a tudományuk. Ezen a napon a PMSC nagyon gyenge teljesítményt nyújtott. Hiányzott játékukból az összhang, sok volt az egyénieskedés, és ennek eredményeként nem is születhetett más eredmény, mint vereség. 

A Tatabánya együttese kulturáltan, nagyon fegyelmezetten futballozott és teljesen megérdemelten vitte el a három bajnoki pontot. (Népsport, 1988. szeptember 25.)

Korán robbantott a Bányász

Lendületes támadásvezetéssel kívánta meglepni és ezzel kapuja előtt tartani a bányászokat a PMSC. Mitagadás, voltak is lehetőségeik, csakhogy a meglepetés a hazaiakat érte. A pálya hosszában jól tagozódó bányászok mélyről indított, hosszú labdáikkal mindig zavart tudtak kelteni a legtöbbször egyvonalban zónázó pécsi csapatrészekben. Ennek volt köszönhető a két váratlan gól is. A kétgólos vezetés tudatában a vendégek magabiztossá, a hazaiak idegessé váltak, s bár volt egy-két sokat ígérő pécsi megmozdulás, a gépezet csikorgott, nem sikerültek a játékoscsatlakozások. 

Szünet után az aktívabbá vált Nagy T. jóvoltából folyamatosabbá váltak a pécsi támadások, sajnálatosan a legkritikusabb helyzetekben mindig egymástól várták az előrelépést a hazaiak, így mindig jutott idő á vendégek közbeavatkozására. A végig lüktető, jó iramú találkozón a gyors két gól birtokában nyugodtabban focizó vendégek megérdemelten jutottak a három ponthoz. 

Bodnár kapujában napsütéssel szemben kezdett, ez minden bizonnyal benne volt abban, hogy nehezen mérhette fel a távolságokat. A védősor nagyon sokszor került zavarba, talán egyedül Toma volt az, aki hozni tudta jó átlagát. Középpályán Túrinak, Nagy T.-nek és Bérczynek is voltak jó percei, sajnos azok nem voltak összhangban. A csatársorban csupán Lovász dicsérhető, Nagy I. akart, de nem volt szerencséje, Lehota felvillanásai után eltűnt. 

A vendégeknél Mázi kapus mellett Lakatos, Szalma, Csapó, Kiprich és Plotár játszott átlagon felül. (Dunántúli Napló, 1988. szept. 25.)

Mestermérleg:

Garami József: — A gyorsan kapott két gól után nehezen állt lábra a csapat. A második félidőt szinte végigtámadtuk, de helyzeteinket képtelenek voltunk kihasználni. A Tatabánya győzelme teljesen megérdemelt. 

Szentmihályi Antal: — Nagyon jól, egységesen futballozó csapatot sikerült legyőznünk. A gyorsan szerzett kétgólos előnyt megtartotta a csapatom, csak gratulálni tudok a játékosaimnak. 

1988. szeptember 14. Rába ETO - Pécsi MSC 1-0 (0-0)

Rába ETO - Pécsi MSC 1-0 (0-0)

Támad a Győr...
(Dunántúli Napló, 1988. szept. 16.) 

1988. szeptember 14. Győr, NB I., 6. forduló. 9.000 néző.

Vezette: Varga L. (***) (Huták,Nagy II J.).

Gólszerző: Hlagyvik a 61. percben. 

Sárga lap: Csoboth a 35., Urbányi az 52., Lovász a 84.percben. 

Kiállítva: Lovász a 90. percben. 

Szögletarány: 10:3 (3:1) a Rába ETO javára.

Rába ETO: Balázs — Turbók, Hlagyvik, Preszeller — Urbányi, Rabold (Bűcs, a 79. percben), Pecsics, Bordás — Bartus (Mörtel, a 85. percben), Handel, Hajszán. Edző: Haász Sándor. 

PMSC: Bodnár (Bogyay, az 53. percben) — Kónya (Czéh, a 13. percben), Márton, Hámori, Palaczky — Megyeri, Csoboth, Nagy T., Bérczy — Lovász, Lehota. Edző: Garami József.

Rögtön a Rába lépett feltámadóan, és a 6. percben Rubold szabadrúgását követően a labda a sorfalon irányt változtatva vágódott az alapvonalon túlra. 

A 13.percben már cserére készülődtek a pécsiek. Kónya jelezte, hogy meghúzódott és cserét kért. Csoboth foglalta el Kónya elárvult helyét, és a csereként pályára lépő Czéh a középpályán kapott szerepet. 

A 24. percben futott az első győri támadás a pályán, amelynek végén Hajszán lövése a léc fölött zúgott el. Két perccel később viszont csaknem pécsi gól született. Nagy Tamás bal alsó sarokra tartó lövésénél Balázs jól zárta a szöget és szögletre ütötte a labdát. 

Eseménytelen, igen rosszjáték folyt. A 35. percben Csoboth kapott sárga lapot Bordással szembeni szabálytalansága miatt. A félidő utolsó perceiben elkeseredetten rohamozott a Rába. 

SZÜNET UTÁN döntő fordulat következett be a játék képében. A Rába óriási lendülettel rohamozott. A 47. percbenj obb oldali szögletrúgás után Hlagyvik nem jól találta elfejjel a labdát és az kicsúszott a léc mellett. 

Egy perccel később a bal oldalról szállt be a győriek szöglete. Bodnár alászaladt a labdának és Hlagyvik üres kapura tartó fejesét követően Czéh ütötte ki a gólba tartó labdát. 11-es! A büntetőrorgást Rubold végezte el, és labdája a balra vetődő Bodnár mellett a jobb oldali léc éléről vágódott ki. 

Az 52. percben Urbányi buktatta Bérczyt, ő is sárgalapot kapott. T

ovábbra is nagy erővelrohamozott a Rába. Hajszán beadását követően a labda a kapu torkában suhant el Rubold előtt. A Rába akarata a 64. percben érett góllá. Jobb oldalról Hajszán rúgott be szögletrúgást, és Hlagyvik 8 m-ről félmagasan a kapu bal oldalába fejelte a labdát. 1-0 

(Húsz percen belül a harmadik életveszélyes szögletrúgást végezhették a győriek. Mindháromban Hlagyvik játszotta a főszerepet. Az elsőnél mégnem volt szerencséje, nem találta el jól a labdát. A másodiknál már csak Czéh „kapusbravúrja” fosztotta meg Hlagyvikot a gólszerzéstől. A harmadik próbálkozást viszont siker koronázta. A három egymást követő eset is bizonyította, hogy nagyon tudatos dologról van szó. Agyőriek csapatkapitánya minden alkalommal előre lopakodott, és fejesei gólveszélyt jelentettek a pécsiek kapujára.)

 A gólt követően a pécsiek kitámadtak, sokkal élvezetesebbé vált a mérkőzés. A 70. percben Czéh lábában volt az egyenlítés, de elhamarkodottan Balázs kezébelőtt. Nem sokkal később Hajszán középen villámgyorsan futott el őrzőjétől, de lövése a kivetődő Bogyairól visszavágódott. 

A 84. percben Lovász is bekerült a sárgalaposok közé, mert a labdát vezető Hajszánt ellökte. A 90. percben előkerült a piros lap is. Ezt Lovásznak mutatta fel a játékvezető, mert belerúgott a földönfekvő Bücsbe. 

Győrött mindenki biztosra vehette, hogy a PMSC  taktikája kapuja előterének biztosításán alapul..Ebből a „sündisznóállásból” próbálnak majd rajtaütésszerű ellentámadásokat vezetni, így a győriek elkészülhettek a megfelelő„ellenszer” alkalmazására. 

A pályán aztán mindena várakozásnak megfelelően történt. A győriek azonban egy félidőn á tnem tudtak játékba lendülni. Hiába játszottak döntő mezőnyfölényben, nem tudták feltörni a pécsi „reteszt”. Lassan, körülményesen és sok hibával adogattak, széleken kevés támadást vezettek, átlövésekre sem vállalkoztak. A középpályások nem tudtak „fazont adni a játéknak”, és így az első félidő nagyon siralmas játékkal és úgy telt, hogy Bodnár kapusnak csak a félidő hajrájában akadt dolga. 

Szünet után óriásit változott ajáték képe. A Rába hallatlan akarattal vetette magát a küzdelembe. Mostmár gyorsan és lendületesen rohamoztak, egymás után alakították ki helyzeteiket, és még a 11-es elhibázása sem fosztotta meg őket harci kedvüktől. Ebben a játékrészben Hlagyvik volt a győri csapat vezéregyénisége. Nemcsak hátul állította meg igen magabiztosan a szórványos pécsi rohamokat, hanem gyakran tört előre is és tulajdonképpen ő jelentette a legtöbb veszélyta pécsiek kapujára. 

APMSC csak a gól után szakított túlzottan is védekező játékával. Ekkor már sokkal változatosabbá és élvezetesebbé vált a mérkőzés, de az előretolt két pécsi csatár — Lovász és Lehota — nagyon gyenge teljesítményt nyújtott, és így a győriek kapuja nemforgott veszélyben. (Népsport, 1988. szept. 15.)

Nem borult fel a papírforma

A győriek az első félidőben csak tízpercig tudták azt produkálni, amit közönségük elvárt volna, így nem volt meglepő, hogy már a 20. perc tájékán megszólalt a szórványos füttyszó. Ez persze nemcsak Hajszánék gyenge játékának, hanem a pécsiek jó taktikájának is köszönhető volt. A piros-feketék már a félpályán igyekezték megszerezni a labdát, de ha ez nem sikerült, tisztáztak Hámoriék. Az első játékrész vége felé magukhoz tértek a győriek, többször is zavarba hozták a PMSC-t, az utolsó pillanatban azonban mindig Bodnárt segítette a szerencse. 

A szünet után az elején aztán kapuja elé szorította a PMSC-t a győri csapat. Ekkortájt több alkalommal is megszerezhették volna a vezetést, de még annyira sem koncentráltak, hogy a 11-est berúgják. A gól után ahogy lenni szokott, magához tért a PMSC, a hazaiak ebben az időszakban kontrákra kényszerültek, igaz ezt elég veszélyesen csinálták. Hullámzóvá vált a játék, hol Bogyay, hol Balázs kapuja előtt pattogott a labda, de a veszélyesebb helyzetek a győriek számára adódtak. Végeredményben akár döntetlent is kiharcolhatott volna a PMSC, de a helyzetek alapján a Rába ETO győzelme teljesen megérdemelt. 

A PMSC kapujában Bodnár halványabb volt a megszokottnál, a sors fintora, hogy végül is a helyére állt Bogyay kapta a gólt. A hátvédek között Bérczy és Palaczky hozta magát, a középpályás sorból Nagy T. szervező játéka érdemel említést. A csatárok ezúttal nem sok vizet zavartak. A győriek közül Hlagyvik, Bordás és Hajszán emelkedett társai fölé. (Dunántúli Napló, 1988. szept. 15.)

Mestermérleg:

Haász Sándor: — A turáni átok, Muhi-puszta és a mohácsi vész mind eszembe jutott az elhibázott 11-es után. 

Garami József: — Megérdemelten nyert a Rába. 

1988. szeptember 10. Zalaegerszegi TE - Pécsi MSC 2-2 (2-1) - tizenegyesekkel: 3:4

Zalaegerszegi TE - Pécsi MSC 2-2 (2-1) - tizenegyesekkel: 3:4

Az egyenlítő gól szerzője

1988. szeptember 10. Zalaegerszeg, NB I., 5. forduló. 4.200 néző.

Vezette: Hartmann (Drigán, Márton S.). 

Gólszerző: Rózsa a 19., Kámán a 31., Nagy I. a 45., Czéh a 62. percben. 

Sárga lap: Rózsa a 63. percben. 

Szögletarány: 8:3 (3:2) a ZTE javára.

ZTE: Huszár — Balogh, Szabó, Csepregi, Rezi — Szalai (Ballai a 68. percben), Rózsa Wittmann (Farkas a 68. percben), Vadász - Kámán, Kovács J. Edző: Rónai István. 

PMSC: Bodnár - (Bogyay, a 89. percben) - Kónya, Márton, Bérczy, Brezniczky dr. (Palaczki a 14. percben) - Megyeri, Túri, Csoboth, Czéh — Lovász, Nagy I. Edző: Garami József.

Krónika:

Pécsi helyzetekkel kezdődött a mérkőzés. A 6. percben Lovász a felezővonaltól indult, lefutotta az egész védelmet. Huszáron is túlvezette a labdát, ám az ötös sarkáról gyatrán kapu mellé gurított. Nem sokkal ezután Nagy I. szögletéből Brezniczky dr. fejese a kapufát találta el. 

A 13. percben Brezniczky dr. húzódást szenvedett. A 15. percben újabb pécsi helyzet maradt kihasználatlanul: Márton viharzott el a jobb oldalon, beadásából Túri lőhetett, de Huszár úgy ért a labdához, hogy Czéh fejelhetett a szinte üres kapura, Szabó azonban a gólvonalról szögletre fejelte a labdát. 

A17. percben alakult ki az első hazai helyzet, amikor Rezi beívelésénél, jó helyzetben, Rózsa és Kovács egymást ellökték, és így kimaradt a lehetőség. A 19. percben Rózsa indult meg a kapu felé, huszonöt méterről laposan lőtt és úgy tűnt, a labda kapu mellé gurul, így vélhette Bodnár kapus is, aki csak nézte, hogy közte és a bal kapufa között a bal sarokba csúszik. 1-0 

A 31. percben Kovács nagyszerű átadásával Kámán kilépett két védő között és tíz méterről a jobb alsó sarokba lőtt. 2-0 

A 37. percben viszont Vadász bal oldalról, tíz méternyire a kaputól, éles szögből lőtt, és a labda a bal kapufát súrolva hagyta el a játékteret. 

A 45. percben Lovász indult meg a labdával, üldözték a védők. Huszár feleslegesen kifutott a kapujából, felszabadításnak szánt rúgása emberbe akadt, a labda Nagy Imre elé perdült, aki tizenhat méterről az üres kapuba emelt. 2-1 

SZÜNET UTÁN ismét a pécsieknekvolt lehetőségük, amikor Nagy Imre szöglete két pécsi feje mellett is elsuhant a kaputól egy méternyire. Válaszként Wittman erős szögből leadott lövését lábbal hárította a pécsi kapus. A 63. percben Lovász cselezett ki két védőt a bal oldalon, középre gurított,ahonnan Czéh hat méterrőla bal sarokba helyezett. 2-2 

Közvetlenül a kezdés után Rózsa elgáncsolta Csobothot, ezért sárga lapot kapott. Ezt követően már csak a küzdelem dominált a pályán, egyetlen említésre méltó eset történt. 

A 82. percben egy rossz pécsi hátrajátszás Kovács J. elé került, ő azonban tizennyolc méterről mellé lőtt.

11-esek: Czéh, Balog, Nagy Imre egyaránt a jobb alsó sarok-ba lőtt, ám Farkas labdájamellé gurult. Palaczki és Ballai betalált. Megyeri lábídáját Huszár védte. Rózsa és Márton nem hibázott, ám Bogyai kivédte Csepregi lövését. 

★  ★ ★ Tartalékos voltát meghazudtolva kezdett a Pécs. Lendületes támadásaiból három olyan helyzetet teremtett, hogy csak a szerencse mentette meg a hazaiak kapuját a góltól. Ezután a ZTE következett. Szerencsésnek mondható, vezetői gólja után erősen feljavult a játéka, bátran támadott, és újabb gólt is sikerült szereznie a szép akció végén. A Pécs azonban elszántan küzdött, és a félidő utolsó másodpercében — igaz, nagy védelmi hibából — szépített. 

A második félidőben agyors pécsi egyenlítés után elszürkült a játék. Minden játékos foggal-körömmel küzdött, de ez a nagy igyekezet a színvonal rovására ment. Mindent öszszevetve: élvezetes, jó első félidőt és lényegesen gyengébb szünet utáni játékot láthatott a közönség. (Népsport, 1988. szept. 11.)

Megint büntetőpárbaj döntött

A hat stabil játékosa nélkül felálló PMSC az első 10 percben alaposan meglepte a mindenáron győzni akaró hazaiakat. Amennyiben Lovászék jobban koncentrálnak, akár három alkalommal is betalálhattak volna Huszár kapujába. S mint ilyenkor jönni szokott, a zalaiak egy váratlan támadás során ritkán látható góllal megszerezték a vezetést. 

A váratlanul kapott gól zavart okozott a piros-feketék védelmében, ezt jól használták ki a hazaiak, mert növelni tudták előnyüket. Szerencsére lélektanilag fontos gólt tudott rúgni még a szünet előtt a pécsi együttes és ezzel nyílttá tette a második félidőt. Az egyenlítés is sikerült neki egy nagyszerű Lovász-szóló után. 

A mérkőzés, akárcsak az eddigi vidéki találkozók, 11-es rúgásokkal ért véget, és ezúttal nem a pécsiek voltak a vesztesek. 

A PMSC-ben Bodnár az első gólnál hibázott, és ez továbbiakban is kihatott a teljesítményére. A hátvédsorban Márton és Bérczy játéka jelentette a biztonságot. A középpályán Megyeri nagy szorgalmával, Csoboth védekezésével tűnt ki, Czéh a támadások befejezésénél jeleskedett. A csatársorban mindkét éknek, Nagynak és Lovásznak is voltak emlékezetes megmozdulásai. 

A hazaiaknál Szabó és Balogh játéka mellett a sokat vállaló és gólt is szerző Rózsa emelkedett társai fölé. (Dunántúli Napló, 1988. szept. 11.)

Mestermérleg:

Rónai István: — 2-0 után a rutintalanságunk miatt engedtük ki a kezünkből a győzelmet. 

Garami József: — Érdekes, változatos volt a mérkőzés. A ZTE vezető góljáig három nagy helyzetet hagytunk ki. A ZTE gólja után megzavarodtunk, ezt jól használták ki az egerszegiek. Ezután azonban kiegyenlített lett a játék, és sikerült ledolgozni hátrányunkat. A tizenegyes rúgásoknál pedig először szegődött mellénk Fortuna. 

1988. szeptember 3. Pécsi MSC - Békéscsabai Előre Spartacus SC 4-2 (3-2)

Pécsi MSC - Békéscsabai Előre Spartacus SC 4-2 (3-2)

1988. szeptember 3. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 4. forduló. 14.000 néző.

Vezette: Szabó Béla  (Lázin, dr. Szőke).

Gólszerző: Lehota a 6., Bérczy a 12., Mracskó a 23., Kónya a 41., Kvaszta a 45., Toma (11-esből) a 82. percben. 

Sárga lap: Ottlakán a 21., Kónya a 49., Brezniczky dr. 51., Lovász a 63., Bérezy a 76. percben. 

Kiállítva: Fabulya a 37., Lehota a 72. percben. 

Szögletarány: 6:5 (1:2) a PMSC javára.

PMSC: Bodnár — Kónya, Toma, Bérczy, Brezniczky dr. — Megyeri, Túri, Csoboth — Lovász, Nagy I. (Czéh, a 68. percben), Lehota. Edző: Garami József.

Békéscsaba: Gulyás - Lenti, Ottlakán, Zahorán (Csernus, a 72. percben), Fabulya - Mracskó, Gruborovics, Csató, Csanálosi — Kvaszta (Árky, a szünetben), Szekeres. Edző: Csánk János.

Krónika:

Öt perc telt el, és máris ismét középkezdéshez állhattak fel a csapatok. Nagy I. íveltbe jobbról, a tizenhatos sarkáról szabadrúgást, Lehota 6méterről fejjel a jobb alsósarokba csúsztatott. 1-0 

Hat perc múlva újabb fejesgólt értek el a piros-feketék. Nagy I. rúghatott bejobbról szögletet, Bérczy 8 méterről fejelt, és a labda Gulyás kezét érintve a bal kapufa mellett a hálóban kötikk ki. 2-0 

A 21. percben Ottlakán bűnhődött sárga lappal, mert buktatta Lovászt. Két perccel később szépítettek a békéscsabaiak. Gruborovics átadását Kvasztaegyből Mracskó elé továbbította, ő tíz méterről, a jobbösszekötő helyéről a kiinduló Bodnár felett a kapuba lőtt. A labda a jobb kapufáról vágódott a hálóba. 2-1 

Lehota fejesgólja
(Dunántúli Napló, 1988, szept. 4.)

A 37. percben tíz emberre fogyatkozott a vendégcsapat, mert Lovászt Fabulya hátulról kíméletlenül leterítette, amiért a játékvezető a csabai védőt kiállította. (Fabulya: — Csak sárga lapot érdemelt volna a szabálytalan szerelésem, ami nem volt szándékos. Csodálkoztam is: ezért kiállítás jár? . . . Szabó B. játékvezető: — Fabulya szándékosan hasba rúgta ellenfelét, ezért küldtem le a pályáról.) 

Az első félidő még két gólt hozott. Előbb a 41. percben Lovász nagy lövését Gulyás még ki tudta ütni, de balszerencséjére pontosan Kónya fejére öklözte a labdát, a hátvéd néhány lépéssel a tizenhatoson belül, egyből az üresen maradt kapu jobb sarkába fejelt. 3-1 

A 45. perc is tartogatott még izgalmat. Szekeres Kvaszta elé tálalt, aki ártalmatlan helyzetben, 18 méterről a feleslegesen a kapujából kint ácsorgó Bodnár felett a kapu jobb oldalába emelt. 3-2 

SZÜNET UTÁN rögtön Kónya kapott sárga lapot Gruborovics elleni túl kemény belépőjéért. Ugyanúgy járt Brezniczky dr. is, mert túl szigorúan választotta el a labdától Mracskót. Lehota ígéretes helyzetben nem vette be az akcióba Lovászt, 15 méterről lőtt (nem is rosszul), emiatt Lovász ,,szövegelt" a játékvezetőnek, ezért is sárga lapjárt. 

Szekeres beadását hibázta el Mracskó a kapu torkában, ez egyenlítési lehetőség volt. Túrit vágták fel a csabaiak a 11-es ponton, majd a következő pécsi támadásnál kezezés miatt ismét 11-est reklamáltak a hazaiak, de Szabó B. mindkét esetben továbbot intett. 

A 72. percben Lehota megütötte Mracskót, ezért a játékvezető kiállította. (Lehota: — Mraeskó elkapta hátulról a hajamat, ezért tenyérrel hátrafelé ütöttem. Jogos volt a kiállításom. Mraeskó lement, mert a vendégek játékosának több foga kiesett, ezért a fogászati klinikára szállították.) A csabaiak kilencen maradtak. 

Bérczynek mutatott fel sárga lapot a játékvezető, mert szabálytalankodott Gruboroviccsal szemben. Közben Lazin partjelző felé dobhattak valamit a nézőtérről, mert ő odahívta Szabó Bélát. A játékvezető megszakította a mérkőzést. Rendezőket kért , rendőröket kapott a tetthelyre. 

A 82. percben Czéh lövése Ottlakán kezén csattant a 16-oson belül. Szabó B. mintha ezt már nagyon várta volna, azonnal meg is adta a 11-est. A büntetőből Toma a balra mozduló Gulyás mellett a léc alá vágtaa labdát, 4-2 

A végén Czéh szerezhette volna meg az ötödik pécsi gólt, de holtbiztos helyzetben Gulyás lábát találta el.

Talán még nem is ért mindenki a csabaiak közül a labdához, máris kétgólos hátrányba került a vendégegyüttes. A vérmesebb pécsi szurkolók gólkülönbség-javítást emlegettek, a későbbiekben azonban kiderült, ez a derűlátás elhamarkodott volt. Mert hiába játszott gólveszélyesen a pécsi csatársor, az olykor hajmeresztő hibákat vétő védelem összehozott két gólt úgy, hogy a Békéscsaba addig jóformán csak kétszer ért fel a piros-feketék tizenhatosára. 

A szünet után nem látszott meg, hogy emberhátrányban játszik a vendégegyüttes, ekkor Gruborovics vezérletével kulturáltan adogattak játékosai. És mivel Szekeres is feljavult, többször veszélyeztettek, még egyenlítési lehetőségük is volt! A kitűnően játszó Lehota kiállítása után paprikás lett a hangulat, de szerencsére jókor jött a negyedik pécsi gól, ami lehűtötte a kedélyeket. 

Két kiállítás, öt sárga lap, a játék félbeszakítása, 11-est „érő’’ megmozdulások és „ajándéknak” is minősíthető büntető — ezek voltak Szabó B. játékvezető főszereplésének a kellékei. Azért, amikor a pályán nem ő „alakított”, futballt is láthattunk. Méghozzá nem is akármilyet! Az izgalmak, a gólok, több kiváló egyéni teljesítmény miatt kimondottan jónak értékelhető a találkozó, amelyet a disszonáns jelenetek ellenére élvezett a közönség.

 Amennyire könnyűnek látszott az elején a PMSCszámára a három pont begyűjtése, annyira nem lett csupán sétagalopp 2-0 után a mérkőzés. A pécsiek a helyzeteik alapján sokkal simábban nyerhettek volna. (Népsport, 1988. szept. 4.)

Nagy Imre két gólpasszt ért el. A képen kapura lő
(Dunántúli Napló, 1988. szept. 4.) 

Minden volt, ami a focihoz kell (és nem kell)

Az első félidőben kitűnően játszottak a hazaiak, s az, hogy csak egy gól előnyre tudtak szert tenni, a vendégek dicsérete is egyben. A második játékrészben aztán a bírói ténykedés hatására felforrósodott léqkörben nem is igazán a futball, hanem a gladiátor-játékokra emlékeztető cirkusz volt jellemző. 

A pécsieknél Bodnár a második gólban hibázott, különben jól őrizte hálóját. A védelemből Kónya emelkedett ki, csakúgy, mint Brezniczky dr., aki szinte feltúrta a pályát, annyira hajtott. A középpályán nem volt átlagon felüli teliesitmény, de Csoboth, Megyeri és Túri hozta magát. A csatársorban Lehota — kiállításáig — minden elismerést megérdemel, kár, hogy elvesztette a fejét. 

A vendégeknél Gruborovics, Mracskó és Ottlakán játéka tetszett a legjobban. (Dunántúli Napló, 1988. szept. 4.)

Mestermérleg:

Garami József: — A mérkőzés érdekesség, változatosság szempontjából a legigényesebb nézőket is kielégíthette. Tele volt izgalmas történésekkel, ezek egy része persze elmaradhatott volna. A második félidőben kicsit nyugodtabb játékkal már előbb is bebiztosíthattuk volna a győzelmünket. 

Csank János: — Az állandó emberhátrányok ellenére a csapat játéka megfelelő volt, és nyílttá tudtuk tenni a találkozó kimenetelét a kitűnően felkészített PMSC ellen. Egy gól előnyt a pécsi közönség is jelentett.