MTK Budapest FC - Pécsi MFC 2-0 (0-0)
2005. augusztus 6. Budapest, Hidegkuti-st. NB I., 2. forduló. 1.000 néző.
Vezette: Megyebíró János (Szpisják, Tóth P.).
 |
MTK - PMFC 2:0
(foto: Nemzeti Sport, 2005. augusztus 7.) |
Góllövők: Lambulics 50', Illés 90'.
Sárga lap: Pavicsevics (Bori lerántásáért) a 26', Gaál (kezezésért) az 59'
MTK: Végh Z. - Balogh B., Lambulics, Juhász R., Pollák - Czvitkovics, Jezdimirovics, Zabos (Lipcsei R. 81'), Bori (Bonifert 72') - Kanta J., Pál (Illés 58'). Szakmai igazgató: Garami József.
PMFC: Herbert - Schindler, Dienes, Szabados, Gaál M. - Berdó, Pavicsevics (Andorka 65'), Szögedi (Lantos 83'), Sipos N. (Kalina 83') - Balaskó, Horváth Gy. Edző: Ott József.
MECCSKRÓNIKA:
2. perc: Jobb oldali bedobás után Czvitkovics szerezte meg a labdát a pécsi 16-oson belül, Dienes mellett keresztbe passzolt, Bori a kaputól 14 méterre kibújt a védője mögül, és jobbal nagy erővel lőtt, Herbert bravúrral ütötte szögletre a kapu bal oldalába tartó labdát.
18. perc: Kanta József a felezővonalról indította pontosan a pécsi 16-os bal oldalánál helyezkedő Czvitkovicsot. A középpályás laposan centerezett, s Bori ezúttal is lőni tudott, ám most Schindler az utolsó pillanatban közbe tudott lépni.
24. perc: Czvitkovics próbálkozott indítással, ám labdája hosszúnak bi
zonyult. Dienes megszerezte - pontosabban megszerezhette volna, ha nem körülményeskedik. Pál lecsapott, és 17 méterről kapura emelt: a labda másfél méterrel a léc fölött hagyta el a pályát.
35. perc: Berdó kapott labdát a jobb oldalon, laposan középre lőtt, de mivel kicsit erősen tette, Balaskó előbb kénytelen volt a kaputól hét méterre előbb lekezelni azt, majd csinálni egy cselt, és csak azután lőni. így viszont kisodródott, és a jobbösszekötő helyéről már csak jócskán a bal felső sarok mellé lőhetett.
50. perc: A tizedik hazai szögletből megszületett az MTK első gólja. Czvitkovics ezúttal nem egyből ívelt középre a bal sarokból, hanem először kényszerítőzött Kanta Józseffel, ami megzavarhatta a pécsieket, ugyanis teljesen megfeledkeztek az ötös jobb sarkán helyezkedő Lambulicsról: a labda átszállt mindenki feje fölött, és végül a védő lábán landolt, aki jobbal kapásból nyolc méterről a rövid sarokba lőtt. (1-0)
65. perc: Lambulics saját térfeléről indította Illést a balösszekötő helyén, utóbbi Dienes mellett befutott a büntetőterületre, és az alapvonaltól 12 méterre, kissé kisodródott pozícióból, ballal a kapu fölé lőtt.
69. perc: Czvitkovics Kanta Józsefhez adott, aki Illést játszotta meg, a veterán támadó farkasszemet nézett
Herberttel, ám 15 méterről, senkitől sem zavartatva sem volt képes élni a helyzettel: a bal alsó sarokba tartó labdát a kapus vetődve hárította.
79. perc: Berdó a jobb oldalról ívelt keresztbe, Balaskó a jobb oldali kapufa közeléből fejjel próbálta megjátszani Horváth Gyulát, ám Lambulicsról visszapattant elé a labda. S ha már ott volt kapura lőtt, de Végh volt a végállomás.
90. perc: Kanta ívelt a védők mögé, Herbert elképesztően rossz ütemben futott ki kapujából, Czvitkovics hátravetődve középre ívelt, ahol Illés öt méterről a kapu közepébe fejelte a labdát. (2-0)
A jól ismert „győztes csapaton ne változtass” elvet egyik szakvezető sem rúgta fel az MTK-Pécs találkozó előtt. Garami József, a hazaiak szakmai igazgatója, valamint Ott József ugyanazt az együttest küldte pályára, mint egy héttel korábban. Márpedig a nyitó fordulóban az MTK a REAC-ot, a Pécs a Kaposvárt győzte le 2-1-re. Talán merészségnek tűnt, de ezek alapján azt mertük feltételezni, hogy jó meccsre van kilátás a két csapat találkozóján. Vélhetően így gondolkodott a Kispestről erre a találkozóra átruccant Borgulya István, a Honvéd pályaedzője, illetve két játékosa, Vadócz Krisztián és Venczel Balázs is.
Bizonyosan ők is jobbat reméltek annál, mint amit az első félidőben láttak. Merthogy lagymatag iramban csörgött a játék, és a nyomasztó érzést csak fokozta a Hidegkúti Nándor Stadion hangulata - pontosabban hangulattalansága -, olykor percek teltek el úgy, hogy a nézők síri csendben kísérték figyelemmel a pályán történteket. Felüdülést jelentett, amikor az MTK ultracsoportjának tagjai, a Blue Brothers lelkes fiataljai ütni kezdték azt a néhány dobot, amelyet minden meccsre magukkal cipelnek. Talán ez a momentum volt az egyetlen, ami valamicskét emlékezteti arra, hogy labdarúgó-mérkőzésen vagyunk...
Nehéz szakmailag írni az első játékrészről, mivel - mint az az eddigiekből is kiderülhetett - nem sok minden történt a pályán. A labdát ugyan többet birtokolták a hazaiak, de a rengeteg rossz átadás vagy a szórványos akciók pontatlan befejezése miatt messze jártak a góltól. A Pécsről még ennyi jót sem
mondhatunk el. Csoda-e, ha már tíz perccel a félidő lefújása előtt egy öblös hang „bélázni” kezdett, utalva arra, hogy a vergődésen tán csak a kispadon ülő veterán Illés Béla segíthet. Ezek után megkockáztatjuk: Garami József és Ott József mégiscsak változtathatott volna a kezdőcsapaton.
Másként gondolkodott viszont Garami József, aki - noha nem cserélt a szünetben - merőben más ritmusban futballozó csapatot küldött ki a folytatásra. Kanta Józsefék öt perc alatt többet produkáltak a második félidőiben, mint az első 45 percben, bár ez aligha csupán annak volt köszönhető, hogy Czvitkovics Péter a jobb oldalról átment a bal oldalra, onnan pedig Bori Gábor húzódott át Czvitkovics helyére. így vagy úgy, de az MTK szinte az első pillanattól kezdve lerohanta a felpörögni ekkor még képtelen Pécset. Ez később annyiban módosult, hogy a hátrányban futballozó vendégek némiképp bátrabban kezdtek játszani, ez azonban magában hordozta azt a veszélyt, hogy hátul fellazulnak, és ezzel újabb lehetőséget adnak az időközben Illés Bélával kiegészülő MTK-nak.
Izgalmas volt a második félidő, mégpedig azért, mert lényegesen több helyzetet dolgoztak ki a játékosok mindkét oldalon. Ha az MTK részéről például Illés Béla és Kanta József higgadtabb, jobb megoldást választ, hamar eldönthette volna a találkozó kimenetelét. Ez azonban egy darabig nem így történt, mi több, még a Pécsnek is adódtak veszélyes lehetőségei, és olykor nem állt messze az egyenlítéstől. Aztán a hajrában parádés gólpasszt adott Czvitkovics Péter Illés Bélának, aki ekkor már nem hibázott, és bebiztosította az MTK szezonbeli második győzelmét. (Nemzeti Sport, 2005. augusztus 7.)
MESTERMÉRLEG:
Garami József: - Nem játszottunk végig úgy, ahogy szerettem volna. Voltak nehéz pillanataink a második félidőben, mégis . úgy érzem, hogy megérdemelten nyertünk.
Ott József: - Többet vártam a találkozótól. Játékosaim nem hitték el, hogy az MTK otthonában akár nyerhetnek is.
