Pécsi MFC - Celldömölki VSE 2-1 (0-1)
2002. május 11. Pécs, PMFC-stadion, NB I/B., Nyugati csoport, 30. forduló. 400 néző.
|
Forrás: Dunántúli Napló, 2002. május 12. |
Vezette: Hanacsek Attila (Hrabovszky, Kovács P.).
Gólszerző: Horváth Gy. 50', Kulcsár 69' illetve Csordás 17'.
Sárga lap: Halász 82' illetve Takács 83'.
Szögletarány: 8-2 (8-0).
PMFC: Herbert - Balázs, Sipos J., Halász, Gaál - Kordé (Dávid,56.), Berdó, Horváth S. (Kutas, 65.), Kulcsár - Horváth Gy., Sitku (Závoda, 77). Vezetőedző: Nagy Tamás.
CVSE: Szép - Horváth L., Csákvári, Hudák - Marius (Halgas, 46.), Cseke (Takács, 61.), Somorjai, Sipos N., Hegyi - Csordás, Germán (Tóbiás, 58.). Vezetőedző: Pintér Attila.
KRÓNIKA:
17. p.: Csordás ugrott ki a lesre játszó pécsi védők közül, egyedül robogott Herbert kapujára, és nyolc méterről a jobb alsó sarokba lőtt (0-1).
50. p.: Horváth Sándor ívelt be balról, Sitku tette a labdát Horváth Gyula elé, aki hat m-ről könnyedén lőtt a jobb alsó sarokba (1-1).
69. p.: Csákvári ért szerencsétlenül a labdába, Kulcsár rácsapott a játékszerre, elhúzta Szép mellett, majd öt méterről a hálóba helyezett (2-1).
88. p.: Tóbiás „ragaszkodott” Horváth Gyulához a kelleténél jobban a 16-oson belül, Hanacsek 11-est ítélt. A büntetőt a sértett végezte el, a jobb alsó sarokra tartó lövést Szép bravúrral védte.
(Dunántúli Napló, 2002. május 12.)
Veszélyes a lestaktika, a vonalvédekezés, a PMFC eleinte mégis ezt játszotta, a Celldömölk két gyors csatára örült is ennek, és néhány sikertelen - többnyire bírói sípszóval végződő - próbálkozás után a vendégek elég hamar vezetéshez jutottak. Az 50. percben esett egyenlítés után még inkább állandósultak a baranyai rohamok, de eközben mindkét kapu előtt adódott gólszerzési lehetőség. Néha kettészakadt a pálya, többször nem értek vissza a saját 16-osukra a celldömölki középpályások, a gyors PMFC-támadások sok gondot okoztak a vendégvédelemnek. Sejteni lehetett, hogy nem bírja sokáig a nyomást a Celldömölk. A házigazdák vezetéséhez mégis egy durva hiba kellett, azt követően is uralták a játékot, már hátul is jobban zártak, így megszolgált győzelmüket akkor már nem fenyegette különösebb veszély. Még az is belefért, hogy Horváth Gyula két perccel a lefújás előtt kihagyott egy tizenegyest. (Nemzeti Sport, 2002. május 12.)
MESTERMÉRLEG:
Nagy Tamás: - Nemcsak szívünk van, hanem futballozni is tudunk...
Pintér Attila: - Az a csapat, amelyik 1-0-nál és 1-1-nél sorozatban hagyja ki a meccslabdáit, és bajnokságot akar nyerni, annál a csapatjáték szent és sérthetetlen. Ha ezt egy-két játékos megsérti, és emiatt „végeznek ki" bennünket, nem is lehet más az eredmény, mint vereség.