2000. augusztus 26. Pécs, PMFC-stadion. NB I., B-csoport, 6. forduló.
Király ezúttal nem uralkodott Dunántúli Napló, 2000. augusztus 27. |
Gólszerző: Földes 42' és 44'.
Sárga lap: Márton 39., Toldi 45., Osztermajer 82. illetve Gáspár 30., Zombori 36. percben. Szögletek: 7:7 (2:5)
PMFC: Matus - Dienes, Földvári, Kutas - Varga S. (Halász, 46. p.), Toldi, Márton, Gálffy (Sz. Tóth, 75'), Szekeres - Szabó Zs. (Osztermájer, 46'), Király. Edző: Szapor Gábor.
Videoton: Milinte - Gáspár, Szalai Cs., Németh T. - Szalai T., Sipeki (Csillag, 70'), Fodor, Zombori (Bány, 87'), Lévai - Csehi, Földes. Edző: Csongrádi Ferenc.
KRÓNIKA:
9. p.: Márton tört be Szabó Zs. labdájával a büntetőterületen belülre, ahol Szalai Cs. közreműködésével meglehetősen gyanús körülmények között került a földre, de Kiss B. továbbot intett.
42. p.: Németh T. ívelt előre a félpályától, a 16-oson álló Földes ahogy levette, el is tolta a labdát a teljesen feleslegesen kifutó Matus mellett, és 10 méterről a kapu közepébe gurított (0-1).
44. p.: Szalai T. jobb oldalról tette középre a labdát, Matus bizonytalankodott, nem vette fel, Földes berobbant, és 5 méterről a bal alsó sarokba lőtt (0-2).
A kilencven perc alatt bebizonyosodott, a Videoton jobb csapat a Pécsnél. Bár nem szorította a kapu elé a hazaiakat, de a pályán az történt, amit ők akartak. Jellemző, hogy a PMFC csak a 32. percben volt veszélyes a kapura, de Gálffy lövése túl nagy izgalmakat nem okozott. A második félidőben már inkább a vendégek térfelén folyt a játék, de a fehérváriak magabiztosan őrizték előnyüket. A lelátóról úgy tűnt, mintha néhány pécsi játékos nem is bánná különösebben a sportnapilapok által jósolt edzőcserét, de lehet, hogy a nagy tét miatt felejtettek el másfél órán át futballozni. Az alapszakasznak majdnem a felén van túl a baranyai gárda, és az eddig megszerzett egy pont nem sok jóval kecsegtet a továbbiakra nézve. (Dunántúli Napló, 2000. augusztus 27.)
MESTERMÉRLEG:
Szapor Gábor: - Az első félidő két rövidzárlata túl korán eldöntötte a három pont sorsát. A szünet után nagy mezőnyfölénybe kerültünk, és ismét csak számos helyzetet dolgoztunk ki, ám mint eddig, megint rendre el is puskáztuk őket. Az pedig kétségtelen, hogy az a csapat, amelyik - főleg hazai pályán - nem tud gólt lőni, nem nyerhet. Ugyanakkor érthetetlen számomra néhány játékosom teljesítménye, például Királyé és Szabóé, akik elöl kulcspozíciót töltenek be, és akik az edzéseken ugyan minden tőlük telhetőt megtesznek, ám a mérkőzéseken olyan döntéseket hoznak, illetve olyan helyzeteket puskáznak el, vagy nem vállalnak föl, amelyekkel az egész csapatot kellemetlen helyzetbe hozzák. Persze, ők csak a gépezet két tagját alkotják, úgyhogy senkinek se jusson eszébe csak az ő nyakukba varrni a felelősséget.
- Az eddigi meccsekkel ellentétben ezúttal nagyon gyengén kezdett a csapat, viszont a szünet után mintha kicserélték volna a játékosokat. Mivel tudta fölrázni őket az öltözőben?
- Próbáltam lelket önteni beléjük, és emlékeztetni őket a tavaszi ZTE-meccsre, ahol szintén 0-2-ről álltunk föl a padlóról. Ezúttal azonban hiába volt a második félidei fölényünk, több egyéni, köztük kapushiba miatt nem sikerült megismételni a bravúrt.
- Pár perccel a lefújás után megfordult-e a fejében, hogy a vezetők esetleg önben látják a sikertelenség okozóját?
- Nincs edző, aki ne számolna ezzel. Ám én sokkal jobban szeretem a labdarúgást, minthogy ennek a gondolatától ösz- szetömék, úgyhogy amíg nem mondják, hogy föl kell állnom, teljes erőmmel a soron következő, jelen esetben az UTE elleni Megyeri úti győzelemre készülök. Egyébként az öltözőnk falára kiakasztottam egy kis táblára edzői hitvallásom lényegét: a labdarúgás nem élet vagy halál kérdése - sokkal fontosabb annál. Remélem, hogy a játékosok, akikkel egyébként nagyon jó a kapcsolatom, a két hét szünetet kihasználják rá, hogy még jobban összeszedjék magukat, be kell valljam ugyanis, hogy kicsit csalódott vagyok a teljesítményük miatt. Dienes- sel, Mártonnal és Osztermájer- rel elégedett voltam most is, ám hárman nem tudnak további nyolcat húzni.
Csongrádi Ferenc: - Magabiztosan kezdtünk, már az első öt percben lerendezhettük volna a mérkőzést, és a két gólunk már a szünet előtt mindent el döntött. Megérdemelten nyertünk.