Rába ETO - Pécsi MSC 2-1 (2-1)
![]() |
Lehota gratulál Belanskynak a gólja után (Dunántúli Napló, 1990. aug. 27.) |
1990. augusztus 25. Győr, NB I., 2. forduló. 8.000 néző.
Vezette: Kovács I L. (Márton, Molnár).
Góllövők: Tóth L. a 25., Belansky a 33., Somogyi a 89. percben.
Sárga lap: Balog a 45., Czérna a 62., Szabó a 70. percben.
Szögletarány: 7:5 (2:2) a Rába ETO javára.
Rába ETO: Boros - Udvardi, Pecsics, Bordás — Csikós, Tóth, Freppán, Somogyi, Farkas (Szántó, a 78. percben) - Csertői, Mörtel (Biró, a 74. percben). Edző: Pecze Károly.
PMSC:- Bodnár - Balog— Tomka. Kánya, Braun (Szabó, a 46. percben) - Megyeri, Bérczy, Czérna — Lovász (Lőrincz, az 55. percben), Belansky, Lehota. Edző: Garami József.
Krónika:
A találkozó előtt rövid ünnepség zajlott le. Az elmúlt bajnokság sportszerűségi versenyének győztese a győri együttes lett, és átvehette Szabó Ernőtől, a Baráti Körök Szövetségének soros elnökétől a vándorserleget. Gyászszünet vezette be a találkozót, a jelenlévők így emlékeztek a 65 éves korában elhunyt Pió Rudolfra, az ETO egykori keménykötésű hátvédjéig.
23. perc: Tóth L. küldte a mérkőzés első lövését kapura, és Bodnár könnyedén védett.
25. perc: Bordás remek cselsorozattal tört be a 16- os területére, beadása átszállt a középen tartózkodók fölött, és a jobb oldalon érkező Tóth L. 14 méterről a jobb alsó sarokba küldte a labdát 1-0
A Debrecenből igazolt 20 éves Tóth L. első mérkőzését játszotta a Rába színeiben. Egy ilyen szép és emlékezetes bemutatkozás- minden fiatal újonc igazi álma.
33. perc: Lehota a jobb szélen vezetett támadást, beadása után Bérczy csúsztatott fejesét a vetődő Boros még kiütötte, de Belansky nyolc méterről a bal alsó sarokba lőtt. 1-1
A héten Dunaszerdahelyről igazolt 29 éves csatár is letette a névjegyét.
39. perc: Ártalmatlannak tűnő győri adogatást folyt a pécsi térfél közepén. Farkas hátrapasszolt Somogyi elé, aki, miután látta, hogy elöl mindenki szoros fedezet alatt áll, 28 méterről rálőtte a labdát, amely fejmagasságban a bal oldali kapufa mellett vágódott hálóba. 2-1
45. perc: A labdát vezető Csertőit Balogh buktatta és Kovács játékvezető felmutatta neki a sárga lapot. 51. perc: Ismét Bordás villogott a bal oldalon, lövését aztán Bodnár vetődve, bravúrral hárította.
62. perc: Czérna becsúszó lába a labda helyett Mörtel lábát találta el, s ezért sárga lapot kapott.
70. perc: A változatosság kedvéért Bordást Szabó állította meg buktatással, és ő így is csatlakozott sárgalapos társaihoz.
72. perc: Bal oldali szögletrúgás után Balog 6 méterről, senkitől sem zavartatva, az égbe fejelte a labdát.
Meglepetésre a pécsiek tőlük idegenben szokatlan módon a háromnégy-hármas alapfelállást alkalmazták. Igaz viszont az is, hogy ennek ellenére taktikájukban érzékelhetően a védekezés kapta az elsőbbséget. A védelmi tartalék Balog előtt két emberfogó — Tomka és Kónya — fedezte szorosan a két győrieket, míg a többiek területet védtek. A Rába ennek megfelelően mezőnyfölénybe „kényszerült”, de a lendületes, gyors támadás helyett sokáig a kissé körülményes, sokadogatásos játékot alkalmazta. Ilyen játék után nem csodálható, hogy a 25. perc még csak a második hazai kapuralövést hozta, igaz, hogy ekkor a labda kipúposította a hálót.
Amilyen nehezen született meg a Rába vezető gólja, annyira gyorsan jött az egyenlítés. Ezután még az első félidőben akadt a győri csapatban egy játékos, akit úgy hívnak, hogy Somogyi József, aki rádöbbent, hogy a tömörülő védőfalat át is lehet lőni, és bízva kivételes rúgókészségében, távolról óriási gólt akasztott Bodnár kapujába.
Fordulás után a Pécs is több gondot fordított a támadások vezetéséhez, így nagyon jó iramú, változatos, küzdelmes játék alakult ki, amelyben ezúttal is a Rába támadójátékában volt a több gólveszély. (Nemzeti Sport, 1990. aug. 26.)
Újoncok főszerepben
Egy győztes és egy vesztes találkozott a második fordulóban a Rába stadionjában. Mindkét csapat friss erőkkel ptóbólta legyőzni ellenfelét. A Rába igazolva a Dunaszerda- helyről átcsábított edzőjének derűlátását, hatalmas iramban rohamozta Bodnár kapuját. A pécsi védők a személyre szabott szerepüknek megfelelően próbálták megakadályozni az egymás után gördülő hazai támadásokat, csakhogy arra nem számitottak, hogy két jól eltalált lövéssel a vendéglátók mégis rést találnak megkeményített falukban.
A pécsi védők mellett ezúttal a középpályássor is inkább a védekezéssel vetette magát étire, mig elöl az újonnan összeállt támadótriónak nem csak a különben zavarba hozható zöld-fehér védőkkel kellett megküzdeniük, de gátolta őket az összeszokottság hiánya is. Szünet után vivóállás- ba helyezkedett a PMSC és Bodnár kapus ütemdiktálásával végig védeni tudták állásaikat.
A kapuban Bodnár a két gólról nem tehetett, mellette fél tucatszor is nagyszerűen háritott gólhelyzetben. A védősorban az újonc Balog játszott sallangmentesen és hasznosan, pechére ezúttal is volt gólszerzési lehetősége, azt azonban elpuskázta. A középpályán Megyeri a támadások segitésében, mig Czérna inkább a védelem támogatásában jeleskedett. Az újonnan összeállón támadótrió ezúttal nem volt egy hullámhosszon. Az újonc Belansky akárcsak az előző mérkőzésen Balog, góllal tette le névjegyét. Mellette Lovász megmozdulásai jelentettek veszélyt, Lehotától azonban egyikük sem kapott támogatást.
A hazaiaknál a kevés próbára kényszerült védösorban Bordás volt a legaktívabb, sőt nagy részt vállalt az első gól megteremtéséből. A középpályás sorban az újonnan igazolt Tófh mellett az igazi karmesterré felnőtt és góllövönek is feliratkozott Somogyi játszott a legjobban. A csatárok közül Csertői volt a jobb. (Dunántúli NApló, 1990. aug. 26.)
Mestermérleg:
Pecze Károly: — Újjáalakult csapatom bíztató játékkal törte át a pécsi gátat. Annak külön örülök, hogy egy nagyon jó csapatot győztünk le, és ezért, valamint a nyújtott teljesítményért ezúton is gratulálok játékosaimnak.
Garami József: — Változatos, jó mérkőzésen nekünk is adódtak lehetőségeink, de azokat nem sikerült kihasználnunk. A sérülést szenvedett Lovász kiválása után szárnyszegetté vált játékunk, és a jobb Rába győzelmét megérdemeltnek minősítem.