Pécsi MSC - Tatabányai Bányász SC 3-0 (0-0)
1991. október 19. Pécs, Újmecsekalja. NB I., 9. forduló. 2.000 néző.
 |
| Belansky gólt szerzett |
Góllövők: Belansky az 56., Ulveczky a 78., Ulveczky a 90. percben.
Sárga lap: Máthé (Balog elleni kemény belépőjéért) a 27., Hegedűs (Kocsis lerántásáért) a 71., Csanálosi (Jenei felvágásáért) a 75. percben.
Szögletarány: 6:6 (4:2).
PMSC: Bodnár (Kovácsevics 88') — Kónya, Balog, Braun, Palaczky —Ulveczki, Jenei, Czéh, Kocsis — Mörtel (Magyar 83'), Belansky. Edző: Garami József.
TBSC: Markó — Hegedűs, Váczi, Udvardi — Hiszi, Járfás, Klausz, Csanálosi — Süveges (Kanyok 73'), Máthé, Szekeres. Edző: Rákosi Gyula.
Krónika:
16. perc: Szekeres bal oldali beívelését hiszi az ötösről, tiszta helyzetből a bal kapufa mellé fejelte.
24. perc: A pécsi kaputól 22 m-re szabadrúgáshoz jutott a Tatabánya. Ezt Szekeres alig csavarta mellé. 27. perc: Máté hátulról csúnyán beleszállt Balogba, aki a pályán két perciig, majd a partvonal mellett ugyanennyi időig ápoltak, aztán visszatért.
Keményedett a játék, kapkodták a lábukat a futballisták. Máténak Bodnár kapus retorziót helyezett kilátásba, a Balog elleni szabálytalanságnál, a tatabányai csatár többet is volt a füvön, mint a saját lábán. 35. perc: Jobbról Mörtel bekanyarított, középen Czéh lekésett a labdáról, utána Belansky elől a védők szögletre mentették.
44. perc: Belansky kiugrott a bal oldalon. Markó mellett elgurított, Mörtel közelről becsúszva kapura továbbított, Váczi azonban beledobta magát a lövésbe, s ezzel góltól mentette meg csapatát.
56. perc: Mörtel elhúzott a jobbszélen, a 16-os sarkáról középre ívelt, Belansky pedig 6 m-ről pattogós fejest küldött a bal alsó sarokba. 1-0.
64. perc: Czéh átadásával Belansky megiramodtatott, de a 16-oson belülre érve elgyámoltalanodott, lövés helyett puhán helyezni akart, azt azonban blokkolták a védők.
78. perc: A védőkről lepattant kóbor labdát Ulveczki 18 m-ről a bal alsó sarokba rúgta. 2-0.
81. perc: Klausz távoli bombáját Bodnár vetődve szögletre ütötte.
90. perc: Balog szöktette Belanskyt a bal szélen, aki jól adott be. Markó vetődve, rosszul ért a labdához, amit a gólvonal előtt néhány lépésre álló Ulveczki fejére tenyerelté, akinek nem volt nagy művészet azt a hálóba bólintani. 3-0.
 |
| Ulveczki duplázott |
Csak az első gólig volt partner a Bányász
Futballból keveset láthattak a kitartásukért ingyenbérletet érdemlő nézők az első félidőben. Csúszkálásból, darálásból, keménységből annál többet! A Tatabánya hamar elkezdte húzni az időt — Varga L. játékvezető az első félóra végén be is mutatta az egy perc hosszabbítást —, ezzel a vendégcsapat mindenki értésére adta: jó lenne neki a 0-0.
A pécsiek vezető gólja után azt lehetett hinni, hogy már nem játszhatja a Bányász az „időütést”, és ki kell támadnia. Igazából azonban akkor sem jött előre a Tatabánya, legalábbis nem tudott gólveszélyes támadásokat vezetni. Ugyanakkor a jelentősen feljavult hazaiak több próbálkozása is góllal kecsegtetett. A második pécsi gólt előre borítékolni lehetett, hiszen a PMSC egyre jobban futballozott. Már csak ráadás volt a harmadik hazai találat, ami kegyelemdöféssel ért fel.
A piros-feketék jobban is akarták a győzelmet, amire szünet utáni kitűnő teljesítményükkel, gólra törő játékukkal, teljes mértékben rá is szolgáltak. A vendégek keveset mutattak, a válságuk tovább tart. A hazai nézők végül is jól jártak, hogy kitartottak, végre szívből tapsolhattak a kedvenceiknek, akik ezúttal tényleg megérdemelték a dicséretet. (nemzeti Sport, 1991. október 20.)
Ilyen PMSC-t többször szeretnénk látni
Először dicséret a szurkolóknak, akik ilyen hitvány időben is kilátogattak a pályára, ahol ázva-fázva biztatták a pécsi csapatot. Másodszor pedig a hazai játékosoknak, akik a szünet után a kitűnő játékukkal elfeledtették a drukkerekkel, hogy mit vállaltak a meleg szobában nézett tv- meccs élvezete helyett.
Bármennyire is ijesztgetett az elején a Tatabánya, később leállt vele, inkább gól nélküli döntetlenre játszott, ennek megfelelően hamar elkezdte húzni az időt. Amikor a pirosfeketék megszerezték a vezetést, a többi a saját forgatókönyvük szerint történt: előremerészkedett az egyenlítés reményében a bányászcsapat, a hazai kontrák pedig jöttek, és gólokat eredményeztek. Csúszós talaj ide vagy oda, a szünet után a PMSC futballozott. Lelkesen, keményen, fejben is gyorsan, gólveszélyesen játszott, amivel szemben nem volt ellenszer. Nem is lehetett, mert ez a Tatabánya túlságosan is mély gödörben van most ahhoz, hogy pont egy jó teljesítményt nyújtó PMSC-t megállítson.
A második játékrészben öröm volt nézni a hazai labdarúgókat, akiknél most nem volt gyenge pont, mindenki megtette a magáét Bírták végig erővel is, koncentrálni tudtak az utolsó pillanatban
is. Ennek jutalma a meggyőző siker, a szurkolóktól begyűjtött elismerés volt a végén. Ilyen PMSC-t szeretnénk minél többször látni.
A PMSC-ben a védelem magabiztos volt, keményen, határozottan hidegre tette a vendégek csatárait. A két gólt lőtt Ulveczki igazolta: érdemes volt Pécsre hozni. Jenei a munkabírásával tűnt ki. Belansky minden megmozdulása gólveszélyt jelentett
A Tatabányában sokan játszottak szürkén, talán csak Udvardi, Csanálosi és Váczi dicsérhető. (Dunántúli Napló, 1991. október 20.)
Mestermérleg:
Garami József: — Az első félidőben is vezettünk jó akciókat, de akkor mindig közbejött valami hiba. A szünet után lendületesebben játszottunk, és ez gólokban is megmutatkozott. Megérdemelten nyertünk.
Rákosi Gyula: — Megint 0-3! Úgy látszik, ehhez hozzá kell szoknunk. Lassan megismerve a játékosaimat, rá kell jönnöm, hogy nincs, aki gólt lőjön. Mindent meg kell gondolnunk, mert nagyon nehéz napok következnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése